Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1968-02-29
I ’ l 2 Az enyhébb pártbüntetések alkalmazásával pártszervezeteink lehetőséget adtak a vétség párton belüli kija vitására. Ennek komoly nevelő hatása volt az egész tagság felé is. A kizárások túlnyomó része olyan vétség következménye volt, melyet a pártszervezetek a leggondosabb körültekintéssel sem tadtak volna megakadályozni. Az Összes vétségek 1/4 része azokkal a követelményekkel függ össze, melyeket a párt belső rendje, egysége, szervezettsége követel meg a párt tagjaitól. Az eltelt években erre forditotkak part szervezeteink a kisebb figyelmet. A fegyelmi vétségét elkövetők 3/4 része a törvények, az állami legyelem, illetve az erkölcs megsértése miatt részesült pótbüntetésben. Ezek olyan normákat sértettek meg, amelyek minden állampolgárra, de a kommunistáiéra még fokozottabb mértékben kötelezőek. A vétségek két alaptípusán belül az egyéb /dorgálás, megrovás, szigorú megróvás, szigorú megróvás végső figyelmezte— tes/ büntetések es kirovások alakulása a következő; Büntetés: 1963. 1966. V)6?. I. A párt belső rendjét,egy- Egyéb. 88.9% 40% 100% seget, szervezettségét sértő vétségek: Kizárás. 11,1% 60% -II. Törvényeket, állami fe- _ , gyeimet, illetve erkol- Egyéb. 42,6% 50% 66,7% csőt sértő vétségek; Kizárás. 57.5% 50% 53.3% ihhAnaíJS°k> sza$a, az ?lső vétsé£ típusban 1966-ban növekedett. Ebben az evben fokozottabb fellépés volt tapasztalható a párt belső rendjét, egysegét, szervezettségét sértő vétségekkel szomállami_f egye lmot, illetve erkölcsöt sértő vétse -olcc«akfnk?Zat0?an cf°kkent a kizárások száma. Pártszervezetelnie “ csalt a legsúlyosabb eseteknél alkalmazták a kizárást, azok .r PteíbüntotLt^dtak!^’ h0liy a PArt tztaton, enyhéb-II. fetck^nnkM0®^1102 ÍSrtozómk kodeint jük a párt és tömegszervevezetőit^* a különbö?1ő szintű gazdasági és intézmény ezeréit;, valamint a fegyveres erek tágjait. § ' f
