Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1966-03-17
i : t .- i? -A ru Diókban nyilvántartják a korrepetálók nevét, o. regit “égőt .dó t narol: Hurkáját, rögzítik e felvetett pr. blamákat* Helyesen, úgy rz^rvczi^ meg '■ szaktanárok bee ezt árit, -az egye- orr p-rtc kban- hogy minden órában rendelkezésre- álljon olyan ez?;ktonár, oki a nehezebben elsajátítható j,,nt ár gyeik anyagrészeiben magyarázat : t , t adogatást tud nyújtani. Meg állapításunk azonban ez erednónycs műnk:. ellenére^is az, hogy udatosabban kell a tanulószobákba .irányítani, szervezi 1 elsősorban a fizikai dolgozó szülők gyomokéit. A felvettek arany a-az iskolában tanulok ö°e zlót a zanáhr z viszony itt an— rendkívül <alac-ony « niudOí^zc j.5,0 /o •.< -.o Ennél a'jelenleg is meglévő tárgyi- és személyi feltételek lényegesen többet biztosíthatnának* Jobban kell tehát élni a 3 ovob cn c z z ^ j. le he- tőségnél, különösen a hátrányos helyzetben éló tanulok csotcbau keli vyózniuk a középiskolai osztályfőnököknek v. szülőket .1 tanulószobai foglalkozás jelentőségéről, hasznosságáról* ,, . , ______. A lemérzcclódás, a továbbtanulás, de különösen a pályaválasztás ^zenp^**jábóí fokozódó jelentősége van az iskolai szekköröknela^ a szakkorok czer-Véíenónyünk1^11?apasztielatunk szerint 0. szakkörök több iskolában nem töltik be hivatásukat* Gyakran az egyes tanerőknél jelentkező jinuez or. dönti el h'cv nilyen szakkör induljon. A szakkörök nukodoset \z okt~t..qiV«zt*lynsk és az Úttörő Elnökségnek közösen kell irányítania* Ncn kiáéáts ez A eller-őrzós. Jobban bStárt kell ezabui az utóbbi tökben rendkívüli uórtékbe-r. elbur jánz-tót. t'mfo ljap-sz ;rvez4ceknck itó Mint 1?neretes« ezekc-n a tanfolyamokon külön dij ak beiizetesev ol VcoZi-ek io .zt a tTulók. Non szereztünk eléggé érvényt a Rendtartás kikötésének, amely szerint e A A A tumló égj, vágj legfeljebb tót szakkörnek, illetve tanfoAAnafíetót tojj .. A^kíóle elfoglaltság ajk súlyosan megterheli a tanulót, s gyakran ncn megfelelő irányb . tereli figyelőét* Ifjúságunk nevelt sági szintje hogyan sa se fan? Társadalmunkkal együtt fejlődik ifjúságunk, ifjúságunk tudata. Hibái, erényi tudatiornálpdásónak üteme sohasem önmagában az íflusagb Ji, h nem — a társadalom életében gyökerezik. így, amikor 3mg>san !a,taalxoapioh.ujuk. hogy egyre inkább kialakul a sz-ci lista tartalmú, jevolokozpontu Jvakkor egyben azt is hangsúlyozni kell, hogy mint a trspsad .io..',.b .n; _ a^y it t mimózámé Ihatunk máról-ho lnapr a jelent ke zó, látvány as at a J .kutassal, ne a ny i Ív ánuláso kkal • A kérdés csupán az, hogy ífousugunk tudati rma^odisa^pozitiv irányban alakul-e, s az átalakulás üteme non narad-e 1c társad. Ínunk általános fejlődén ütemétől? . , rlh. *.iiv,k A kérdésre orzágosan is, de kerületi szinten is "nonnel" f dclh^udc*. Az iskolareform, az ieknarefrrmon keresztül egész társadalmunk tudu,f-rmáló erője kedvező irányban hat: tt, illetve hat fiatalságunk vi • Akiiéiül --tünkben"is^nindon v • natk: zásb;n érvény esek elveinek meghatározásai, amely szerint ifjú: igum -■zc-nJ.eU tet ^ 1 -McÁLAAü^teHAaEinSáAjrlfeléutór- a pzubjektiv bewonájc tóól. Ifjúságunknak nindöozze 5-4 55-tó tsezik ki kcrultóúntó.n Z?1 zt jct ' lók. akik az utcákon hangé .ekednek, Qarnuveken logdosódnak, tijtatt^ Ionok a társadalmi tulajdont senmibb veszik* A donto többséget ~zok ^1- k.bják akik az iskolákban,az üzemekben szerényen, feltűnés no_.tul t.xulrök. dél,óznak, készülnek az életre* ........... ....... Véleményünk szerint minden kérdésben, de ifjuságunk negitolósoben a1.;or LVenlaa viazólljcl jtó a szól :6aó akkun való KandalM’r, vi'ókac. T^4n-.4 naí> qpn ren hibátlan, sem non azonosítható a fenti p /o-.-nu* Szociálisttársadalmunk nevelő, tudatformáló erejét bocsulnonk a. nem látnánk n.g ifjúságunk fejlődésének igen sok- os nagyon ^teku po zitivunát. 0 Mit tartunk jellemzőnek if3 urasunkra? o / «
