Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1964-02-27

•: .aTiMMlk****** *

| I

i *

|- 15 -A kikészítő! művezetők "tüneti kezelésként" sok esetben gépkezelői, sőt néha anyarozsától munkát végeznek. Ilyen körülmények között az emberekkel való' foglalkozás háttérbe szorul.

Neheziti a helyzetet néha a ne;;-, megfelelő kereseti arányok kialakulása, amely egyes Moherekét kedvetlenné tesz. Például a Fonóban a négy és öt oldalra való áttérés következtében a gvürüsfonók alapbére 3»95 -tői, 6,*30—ig emelkedett, ezzel szemben a csoportvezetők alapbére maradt az óvekkel ezelőtt megállapítótt 5*80 Ft. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az 1023-as rendeletben a művezetők jogköre és kötelessége jól meg van határozva, a tényleges jogkör azonban a textiliparban nem jut kellően érvényre,

A vasipari üzemekben lényegesen jobb a helyzet, itt a művezetők sokkal inkább élhetnek a rendeletben jól körvonalaintt jogkörükkel, többet tudnak foglalkozni a hozzájuk beosztott emberekkel. Igazán azonban akkor tudnának megfelelni feladataiknak, ha sokkal nagyobb mértékben tudnának fegyelmezni és jutalmazni, A művezetőkkel való beszélgetés során ennek az óhajuknak hangot is adtak, sőt figyelemre méltó megjegyzés volt részükről, hogy az1' adott béralappal való gazdálkodást döntő részben a művezetőkre kellene ruházni, akkor a szorgalom és szaktudás figyelembevételével jobban tudnák beosztottaik munkáját befolyásolni. Felvetődhet, nem lenne-e célszerű viszont a művezetőket anyagilag is ösztönözni a munkaerővándorlás csökkentésére, miután ilyen próbálkozások már voltak, s nem is re. s s z er o dménnye 1,- * -Hivatott lenne a munka. rőstabilitás növelésére az üzemi törzrsgárda mozgalom, Fzzel a kérdéssel már különböző oldalról több alkalommal foglalkoztunk, de egyértelműen az a kép alakult ki, iM -y