Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1963-10-17

- 7 -Ha nem tájékoztatás tehát, akkor valami más, újszerű előrelépés, és nemcsak a két P.B., hanem a kerületi pártszervezetek részére egy elgondolkoztató témája kell hogy legyen# Ezt az igényt sem látom kielégítőnek* Az anyag elnevezése talán nem helytelen, de az a példa jut az eszembe, hogy hasonló viták folynak az irodalomban, a. korszerüsités témájáról. Ha ezt a példát vizsgálom úgy gondolom, hogy ha az iró a regény elején meghalassza a főhőst és csak utána mondja el a történetet, az még nem jelenti azt, hogy újszerű regényt irt#

Ha ezt az irodalmi példát lefordítom a pártmunkára, akkor itt sem az határozza meg a korszerűsítést, hogy módszerben mennyire térünk el a két-három évvel ezelőttitől, mert itt is a tartalmi változás adja meg az újat. A kongresszus a fejlődésben lezárt egy uj szakaszt, és a kongresszus után fő feladatunk a szocializmus felépítése.

A pártmunka értelmezésében néhány dolgot helyre kell hozni és akkor mondhatjuk, hogy korszerű, vagyis ha minden szinten ahhoz a feladathoz tudunk igazodni amely a legfontosabb. Ez a két anyag ennek a kérdésnek nem tud eleget tenni. A 10 kérdésből kitűnik, hogy túl nagyot akarnak az elvtársak átfogni és ennek következtében nem tudtak rO\ túljutni a főkérdéshez.

Az anyagban egyik fő kérdés, hogy a kerületi Pártbizottság nagyobb önállóságot biztosit a nagyüzemi Pártbizottságok működésébe. Mi ennek a kérdésnek értelmezése és gyakorlata? Ez a napi munka után egy kissé horpadtan érvényesül. A politika gyakorlati hitele szempontjából nagyobb gyakorlatra van szükség. Az eddigiek folyamán szemléletbeli kéx’désekkel foglalkoztunk. Igen fontos a fő kérdések kiválasztása, meghatározása. Most egy kiciat úgy mondla tjük, hogy a munkaterv meghatározza, hogy ezzel foglalkozzunk, de ez is egy kicsit deformál. A másik kérdés, hogy a helyi feladatok sokszor eltol bennünket a főkérdésektől. A mi munkánkban hatékonyan fel tudjuk mutatni, hogy a termelési feladatokban-hatékonyan működtünk. A MALÉV fő kérdése a politika'! nevelő munka, ez a legfontosabb feladata. Van olyan sajátos üzemi pártszervezetünk, ahol első feladat a termelékenység.

A másik ilyen területe a pártmunkának - ami mostanáig egy kicsit háttérbe szorult - a koordinálási tevékenység. Azt mondjuk, ho y a tömegszervezetek, gazdasági szervek önállóan tevékenykedjenek. Ezeknek a tevékenységeknek a páctszervezetekkel egyetemben közös mederbe kell hogy terelődjenek* Az bizonyos, hogy könnyebb a szakszervezeti bizottság helyett elvégezni a feladatot, de az igazság az, hogy ezt sokáig nem végezhetjük. El kell érni, hogy minden szervezet önállóan lássa el a feladatát és egy bizonyos időszakon belül koordináljon. A Pártbizottság tagjai segítik a tömegszervezeteket, de ez még nem jelenti a koordinálást.

A másik fontos kérdés, amiről beszélni kell a párt munkastílusa.

Eddig egy kissé úgy néz ki a kérdés, hogy napirendre tűznek témákat, határozatokat hoznak és egy idő múlva látjuk, hogy és megállapítjuk, hogy nincs minden vonatkozásában végrehajtva a határozat. Hiányzik egy ellenőrző tevékenység. Asjt is el kell mondani, hogy az üzemekben a hozott határozatok sokszor eléggé általánosak ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen.

Egy másik kérdés, amiről beszélni kell, a káderrnunka helyzete*

A pártszervezeteknek elő kell segíteni tevékenységével, hogy a hatáskörébe tartozó funkcionáriusokból olyan gárda alakuljon ki, amely önállóan el tudja látni a feladatát. Nem szabad úgy kezelni a kádermunkát, hogy "az illető elvtárs jó elvtára, ne bántsuk őt”, még akkor 3em, ha nem látja el kellően a munkáját. Nem arról van szó, hogy aki gyenge azt azonnal távolítsuk el, de a pártmunkának az elkövetkezendő periódusban jelentős része a helyes kádermunka. Fontos feladat a káderkiválasztás, a kádernevelés.

I ' ^ ^

i

! ________________________8_____________________