Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1963-10-03
' r— ■ ! í ~ 7 ~ Ha kerületünk négy textil vállalatát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy lényegesen legalacsonyabb helyen van a Szalag és Csipkegyár. Kétségtelen, hogy vállalatunknál feltétlen szükséges úgy a bérek, mint a munkavállalok premizálása terén felülvizsgálatot tartani, mert sajnos ott tartunk, hogy az alacsony bér miatt nem tudunk munkaerőket kapni. Itt meg kell még mondanom, hogy az is döntően befolyásolja, hogy a textil ipar három szakmánybán dolgozik, és ez nagyban hozzájárul ah\ hoz, hogy nem kapunk munkást, szakmunkást pedig egyáltalán nem kapunk. Ugyan ez a helyzet lakatos szakmunkás terén is. Nálunk a karbantartok 8.50 Ft-03 átlagot kapnak. Egy műszerészünk van, aki ll.-Ft-os átlag órabért kap. Ez az ember ezt az órabért ténylegesen meg is érdemli, na?t eddig 3 műszerészünk volt, most azonban csak ö van egyedül és ö végzi a három műszakban a műszerészi teendőket, két műszerészt leépítettünk. ^ A kiváló dolgozó feltételt már mi kidolgoztuk az egész üzemre, szeptember létől kezdve kint is vannak a táblán. Az igazgatói alap 169»*-ezer/Ft van feltüntetve a 10-ik oldalon, plusz a munkaversenyre kijelölt összeg. 1963-ra a munkaverseny jutalmazásra azonban nem 22.000 forint van beállitva, mint ahogy az az anyagban van, hanem 4-6.000 Ft lesz. Ezt úgy tudfiuk megoldani, hogy az 1962-es évből, 70.000 Ft áthúzódott az 1963-as évre, mely összeggel növeltük ez évi igazgatói alap keretünket. A célkitűzések terén nálunk igen jól bevált, hogy a jól dolgozókat jutalom üdülésben részesítjük. í Papp elvtársnő: Az anyag áttanulmányozása után magam részéről jó_ "" nalc tartom. Átfogó képet kaptunk a kerület üzemeinek átlagkeresetéről, igazgatói alapok nagyságáról, annak szétosztásáról, a munkaverseny, jutalmazások és különböző célkitűzésekről. Továbbá képet nyújt az átlagkeresetekről és a premizálás jó, ^ vagy rossz mószereiről. Mindezen keresztül lemérhetjük, hogy ( kerületünk egyes területei milyen eredményeket értek el. Azonban a 2-ik oldalon lévő táblázat rögziti, hogy a Közértnél lévő fizikai dolgozók keresete átlagban 1.200 Ft. Ez igy-mondjuk - i elég alacsonynak néz ki, de ha figyelembe vesszük ezt az átlagot és viszonyítjuk 1958-as évhez, valamint a felszabadultak számat vizsgáljuk, akkor azoknál, akik a törzs V'-dáboz tartoznak át. Iag'-:,p7-aetüi; 1370.- 1.4-00 Ft-nak felel meg. Ha a 730 fős dolgozó xe oszáiabo 1 1 o vono,.\ a turul<0rfca , ax. .ox* a . ol* ’. xox.x.t.11 0.'jOzox— az Ixig ■oore-rete 1..5C0.- 1.400 Ft icOrül vxn. iaiác az átlag bér megállapítás eléggé nehéz, mivel inás fjsv. téve var. a zöldségesnek, más a fűszeresnek és megint más a húsosnak. Ezekhez hozzájön még a jtalék és a plusz jutalék, X premizálási rendszeiünk a vásárlók megkárositását érinti. Ugyanis azok az eladók részesülnek prémiumban, akik a legalacsonyabb romlás százalékot érik , el. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az eladok igyekeznek a jó áruk között a romlandó árut is eladni, ami a vásárlék rovására megy. A beosztottaknak nincs prémium lehetőségük. Adva van azonban 0.69 í&-os jutalék, amit csak abban az esetben kaphatnak meg ha leltár hiány nem mutatkozik. Azonban a forgalom után is kapnak jutalékot a beosztottak, ez 1.7 %. Van továbbá 0.1 % amit az összes romiadó árukkal foglalkozó eladók külön kapnak. A premizálással kapcsolatban nem lehet egyetérteni azzal, hogy
