Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1962-10-18
' j— - ~~i \ "4" ! I 1963-ban éreztetni fogják hatásukat. A külső szerelés munkájával 1 f kapcsolatban valóban kevesebb termelékenységgel dolgoznak mint a belső szerelés. Ennek oka, hogy egészen minimaiig a műszaki vezetők száma*. 3oo ember 5—6 helyen oszlik meg. Itt a határozat az volt, hogy növeljük a műszaki állományt a munkahely tagozottságának megfelelően. A munkaverseny középpontjában az üzem_termelékenysége^ kell, hogy legyen. Jelenleg is működik 12 szocialista óimért küzdő brigád, folyik kongresszusi munkaverseny ia^az üzemben. Amennyiben sikerül nekünk rendeznünk az üzem•termelekenyseget akkor eredményes munkaversenyt is tudunk csinálni. Ettől függetlenül a folyó munkaverseny nyilvánításában nyilván követtünk el ^ hibát, mert elmúltak negyedévek és az üzemrészek nem tudtak egymás eredményeiről. Ezen tudunk javítani, de a legfontosabb a munka i ritmikusabbá tétele, amit remélünk, hogy a jövő ev elején el fogunk érni. Üveges elvtárs: Egyetértek a brigádvizsgálattal, amely a pártszervezet munkájával foglalkozott. Úgy érzem, hogy nem helyes ha elhallgatom, hogy a gazdasági vezetők közötti kapcsolat meg nem jó a Vállalatnál és ezen a téren nincs eredmény. Kérem a kerületi P.B.-t, hogy ezen a téren legyen segítségünkre. A vállalat november 3o.án befejezi a garugyártási programját és az eves tervet decemberben befejezi. Sárdi e'Lvtárs: A béralap mutató a termelékenységhez viszonyítva HeTyésen’TéW”felvetve az anyagban a Kőolajipari Gépgyárral kapcsolatban. A beruházások hatékonysága egy nagyon fontos probléma a népgazdaság számára. A terv ellátatlanság kérdésével kapcsolatban Láng elvtárs ellentmondásba került, amikor az idő es bér utalványozásról beszélt kijelentette, hogy terv bizonytalanság van negyedévről negyedévre a vállalatnál. A tervellátatlansag^ problémáját nem lehet leszűkíteni. A régié gazdálkodás kérdésevei kapcsolatban: ha ezt a művezetővel és afc üzemvezetővel akarom figyeltetni, szerintem ez fizikailag elképzelhetetlen, mert a művezetők le vannak■foglalva a termeléssel és nem tudnak ezzel kellően foglalkozni. Bakos elvtárs: A kérdésekre adott válaszban Sárospataki elvtárs_ közel jutott egy problémához amin jó ha elgondolkodunk. 5.2%-kai nőtt a kerület termelékenysége az első félév folyamán a bázishoz viszonyitva. Ennek szépség hibája, hogy nem tudjuk hogy ez jo, vagy rossz. Gélszerű ha a későbbi brigádvizsgálatok idejen a szintekhez is viszonyitunk. Megkioérli az anyag egyes helyeken egyes vállalatokra vonatkozóan elemezni. A textilipari vállalatoknál helyes megnézni, hogy az illető vállalat szamára a minisztérium milyen előírásokat, milyen számításokat adott. Jó lett^volna utalni a gazdaságosság és a termelékenység összefüggésére. A Kőolajipari Gépgyárral kapcsolatban előterjesztett anyaggal kapcsolatos észrevételeivel Sárdi elvtársnak, nem értek egyet teljes egészében. Általában igaza van, de bizonyos népgazdaseigi szempontok mellett elképzelhető, hogy bizonyos helyeken átmeneti időre lehetnek ilyen problémák. Az állóeszköz növekedéssel kapcsolatban bár úgy van, ahogy az elvtársak leírták, hogy nem helyes, de itt is az adott helyzetet kell nézni. A régié gazdálkodással kapcsolatban az ideális amit Sárdi elvtárs mondott,^ de a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ha a művezetőket érdekeltté tesszük, hogy ellenőrizzék a régié gazdálkodást, akkor ez úgy mondjam jobb mint a 3emmi, ha erre nincs külön régié gazdálkodójuk. Tehát azt tudom ajánlani a Kőolajos elvtársaknak, hogy tegyék őket anyagilag érdekeltté. Hiányolom az anyagból, hogy nem jelöltek meg az elvtarsak a termelékenységgel kapcsolatban perspektívákat. Tehat egy-egy M?
