Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1961-09-09
l 1 - 2 -* ♦ galoraban való részaranyunk növelését, légiközlckcdési kapcsolatunk kiépi* * • tcsét a kapitalista országokkal. Az 1956-os ellenforradalom után politi• v * kai előny is volt. hog y magyar fclségjelll repülőgépek a kapitalista or'szagok repülőterein minél előbb megjelenhessenek, annál is inkább, mert ezek megjelenésének előfeltételei voltak azok az államközi szerződések, melyeknek megkötését a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány feladatul adta, s melyek megkötésével azok a kapitalista'országok, molyok különben politikai kapcsolatot vonakodtak fölvenni Magyarországgal, ezen elvet félretevő, államközi szerződést kötöttek és lehetőséget nyújtottak ahhoz, hogy a Magyar Légiközlekedési Vállalat nyugati országok repülőtereire is repülhessen. Ezt fokozatosan sikerült elérni, sok esetben olyan módon, hogy a Magyar Légiközlekcdési Vállalat szovjet gyártmányú repülőgépei . voltak az elsők, melyek 1956. után a kapitalista országokban megjelenhettek. Ugyancsak döntően befolyásolt a légiközlokodés vezetőit a kapitalista országok felé irányuló repülésükben az a szempont is, hogy a vállalat tőkés devizabevételét fokozatosan növeljük, annak érdekében, hogy a logiközlekcdés komoly devizaszerző tényezője legyen a gazdasági életnek. Ezeket a célkitűzéseket hagyta jóvá és erősítette meg legutóbb - sőt a gyar^ mati sorból fölszabaduló országok irányában is kiterjesztette - a Kormány 3H1/1961. számú határozata. Komoly erőfeszítéseket tettünk a nemzetközi légiköziek* dési kapcsolatok kiépítése érdekében a baráti és tőkés vállalatokkal történő különböző | szerződések megkötésére. További jlcsztettük kapcsolatainkat a népi demokratikus országok légiforgalmi vállalataival pool szerződések keretében, amelyet a szovjet Aeroflottnl történt pool megállapodás tett egésszé. Jelenleg 35 vállalattal állunk vezorképviseleti, vonalközi szerződésben, i 15 vállalattal kötöttünk földi kiszolgálási egyezményt, pénzügyi kapcsolatban pedig 135 külföldi vállalattal állunk. k második hároméves t rvünk fő céljai voltak; a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, repülőgépparkunk növelése.és korszerűsítése, a ferihegyi repülőtér forgalmának lényeges növelése, a belföldi útvonalakon a járatok szükségszorU sűrítése. / 1: 1. és 2. táblázatot/ Alapvető kérdésnek tartottuk a légiforgalom rentabilitását. Ma már bebizonyosodott, hogx n repülés biztonságát szolgáló korszerű berendezések és repülőgépek jelentős beruházási igénye ellenére1 a célszerűen szer\ vezett légiközlekedés képes egyidőben biztonságosan és gazdaságosan tevékenykedni. v A légiközlokodés gazdaságosabbá tétele érdekében növelnünk kell a ferihegyi repülőt ír forgalmát, csökkontcnünk saját Icgileözlekedésünk önköltségét, A jövedelmezőség növelése érdekében korszerűsítve repülőgépparkunkat, olyan vonalakat indítottunk, melyek mr gf ulo-lő kapacitás kihasználás^, mellett j>lentős bevétel többletet fogn-k biztosítani. k^ ferihegyi re Dűlőt ér forgalmánál- növelése, korszerüsitése érdekében több jelentős Darun za.st igénylő munkát végeztünk. 1958-ban a repülőtér . felszálló pályáját 2.500 m-ról 3*050 m-ro hosszabbítottuk meg. Kiszélesítettük a forgalmi épület előtér betonját és*uj guruld utakat építettünk. Ma, az egyidőben le gép fogadására alkalmas előtér betonunk már nem biztosítja az azóta me-növekedett forgalom zav rtalan ellátását. A növekvő forgalom ellátására alkalmas üzemanyagtöltő berendezéseket ' ’ biztosítottunk. A nagyfogyasztású kcra.zin üzemű repülőgépek forgalmának ' ____________•________________j i Mit i»®» .#,«MiwWW • — ■' 4
