Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1960-03-03
I -2- ,:,•<! jó volt már a munkászellem. A másik nesze, hogy nem ertek^egyet Kuti elvtárssal, nagyon vérszegények lennénk, ha valóban^igy néznének ki a dolgok. Amit Kuti elvtárs emlit nagyon kévés szempont♦ Mit éntünk agitacio alatta milyen módszerekkel, milyen eredményeket értünk el. Az én véleményem, is az, hogy meztelen termelési agitáció nincs. Csináltuk egy sidőben, de nem vezetett eredményre."A termelés számunkra rendkivül fontos. A termeles nem öncélú dolog. Az emberek boldogulása függ tole^ annak a nagy mozgalomnak9 a társadalmi atalakulasnak problémájával kap— csolatos^ ami az agitáció összpontjában áll. Amikor agitálunk az emberek figyelmét akarjuk összpontosítani, minél több emberrel megértetni, hogy nem csak azért él, hogy enni és ruhazkodni tudjon. Hiába látszik ez túlzásnak, de mi most is azért agitálunk, hogy az embereket a munka szeretetére neveljük. Az agitáció küíönböző formái is ezeket a célokat igyekeznek szolgálni. Kifele agitálunk elsősorban. Kerületi viszonylatban kétségtelen,^hogy az asszonyoknál különböző érzelmi motívumokkal erünkkel célt. Az asszonyok nagyonis megértik azt, hogy ezek az^apró dolgok, ^ végső soron nemzetközi jelentőségűek. Az agitació formái tisztázottak, céljai ismertek mindnyájunk előtt és véleményem szerint helytelen volna az agitációt egyéni beszélgetésre leegyszerüsiteni. Amit Kuti elvtárs felvetett /a bér rendszer/ megkönnyíti esetleg^ az agitációt. Ezek a gazdaságpolitikai kérdések elősegíthetik agitácios munkánkat, azonban önmagában ezek nem elegendőek. Vérszegény dolog, ha az emberécet csak pusztán anyagi eszközökkel igyekszünk agitálni. Nem igaz, hogy a leghatékonyabb agitáció ez^ mert az emberek nemcsak a Pt-ért törik^össze magukat.^Az^agitációs módszerek megvalósításában a sajtó, a szemléltető módszerek,^ a vállalatok ujitási feladatterve nagyszerű termelési agitáció. Az emberek nem csupán azért a pár száz Pt-ért u^itanak, hanem a munkakörülményeik megváltozásáért. Az első kérdésre visszatérve^ véleményem szerint tehát különálló termelési agitáció nem létezik. Összekapcsoljuk az emberek átformálásával, ezzel a nagyszerű politikai céllal az egész munkaverseny mozgalmat. Az agitációs munka akkor eredménye, ha a párt propaganda munkája adta segítséget mindig felhasználja. Ezeket a gondolatokat akartam felvetni, ez az én véleményem. Kakukné elvtársnő: Amit Bakos elvtárs elmondott nagy részében egyetértek vele. ügy gondolom, hogy a pártszervek munkájának központjában a termelési agitáció áll a márciusi párthatározat óta. Bakos elvtárs beszélt arról, hogy ha tiszta előttünk, hogy mi a célja az agitációnak, akkor a módszereken talán lehet vitatkozni, Különböző rétegek felé, különböző módon kell agitálni. Célunk, hogy minden ember értse meg. Azonban Bakos elvtárs leegyszerüsiti ezt a kérdést, mert minden amit mi tenni akarunk azért van, hogy a dolgozó nép életszinvonalát emeljük. Ebből nem is kell titkot csinálnunk. Lényegében^igaza van, mert az embereknek nem ez az ösztönző céljuk, de a széleskörű tömegeket ez^ösztönzi. A szocializmus számukra azt jelenti, hogy jobban lehet élni.^Azt nálunk minden munkás tudja, hogy ha az üzem termelési szintjét túlszárnyalja, anyagi juttatásban fognak részesülni. Kuti elvtársnak csak ezzel a ténnyel való agitációjával nem tudok egyetérteni. A termelési agitációban nagyon jól fel ^tudtuk használni Hruscsov elvtárs kijelentését, hogy kb. egy időben^jutunk el a kommunizmushoz. A termelékenység, önköltség, minőség, stb. a kongresszus óta ezek a fő kérdések nemcsak^napirenden vanndc, hanem egész más minőségben beszélnek ezekről a kérdésekről mint azelőtt. A dolgozók konkrét számadatokat kérnek egy-egy értekezleten, nem lehet a műszaki vezetőknek általánosságban beszélniök. | — I
