Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1957-09-10

[

a caill 'be, jó lenne, ha innen visszavezethető volna, hogy melyik bányászbrigádtól származik a megengedettnél több homokot tartalmazó

csille.

2. / Nyersáru selejt.

Nyersáru selejt ez egyrészt a bányaselefrttel, vagyis a megengedettnél magasabb homoktartalommal, másrésztaprós-szájnyilás gondatlan kezelésével függ össze. A nyersáru selejtje ugyan a termelésben nem jeli lentkezik ezen selejtnek mennyisége, értékelve sincs. A nyersaru

selejtjéért a dolgozók bért nem kapnak, de véleményünk szerint a nyersgyártás kapacitásnövelés szempontjából lényeges kérdés, hogy mennyi ez a selejt, ezért célszerű lenne az értékelése.

/ szárítóban keletkezett selej t_^

Száritóban jelentkező selejt kétféle okra vezethető vissza:

a. / Elemi kár, ha a nagy esőzések a száradó téglát elmossák. Az ilyen

selejtét eddig a vállalatnak jóváírták a termelésen belül, újabban le kell vonni a termelés mennyiségéből. Védekezés ellene: tetejét cseréppel letakarják, az oldalát égetett téglafallal veszik körül. Azonban tartós, kiadós esőzések alkalmával ez sem használ. Az igy megsérült téglák egyrésze mint II.oszt.áru kerül

forgalomba.

b. / * kemencébe való behordásnál keletkezett selejt ez részben a behordók gondatlan munkájából adódik, dobálják a téglát, részben a műszaki ve® tés gondatlanságából eredő rossz sinhálózat következménye.

4. / Égetőben keletkezett selejt.

Égetőben keletkezett selejthez tartozik a gyenge égetés. Ilyen az utóbbi időben nincs, a tulégetés, ilyen előfordul, de ez viszont a jó kiégetésnek a jele úgy, hogy több hasznot jelent, mint amennyi kár származik belőle. A törés, ez jelentéktelen százalék, az összes égető selejt 1 <jt körül mozog.

5. / Szállítás selejtje.

Szállításnál keletkezett selejt a törésből adódik és jelenleg 1,5 %•

i -mr-*** *jrn*0im - *' *•“•'*•*