Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1981-10-27

r i

l

i- 7 -Legjellemzőbb gondjainkat a következőkben látjuk:

1./ A kispolgáriság meg mindig több vonatkozásban is hat.- Az anyagiak szerepe sok esetben túlnő az érdekeltségi kereteken; még mindig sokszor fordul elő, hogy a szerzés öncél vagy emberi értékmérő.

1 Igen sokan rokkannak bele , hogy hajszolják a javakat

és nem tudnak időt, energiát szánni arra, hogy éljenek a megszerzett anyagi javakkal.

Hasonlóan sokszor értékelik az emberek annak alapján egymást, hogy kinek mije van. Ehhez képest kevésbé becsülnek meg valakit a hasznos munkájáért, műveltségéért, netán megszállott közéletisógéórt.- A munkához való viszonyban mély gyökerei vannak az

"úgy álljxink hozzá, hogy más is hozzáférjen" felfogásnak.

Sokan az ügyeskedő embert becsülik a "hajtóst" megmosolyogják> megszólják. Ebben közrejátszik az a .tapasztalat, hogy nem minden ügyeskedő, léha ember bukik bele /sokszor nem törvénytelen, "csak" erkölcstelen/ dolgaiba, és nem minden hajtós kapja meg a munkájával egyenértékű megbecsülést .- A munka embert és életet formáló funkcióját is lassan igazolja vissza a közgondolkodás. A munkaidő még igon sok embernél szükséges rossz, amely kizárólag annyiban fontos, hogy általa pénzhez jxit. A szabadidő - ebből az alapállásból - az, aminek semmi köze semmiféle munkához.- Az előbb jelzett előítéletből táplálkozik az a nézet is, amely a művelődést kizárólag a művészetek által képzeli el, ennélfogva lenézi, leszólja azt, aki "szabadidejét" nem a múzsáknak szenteli.

E mélységesen polgári felfogással szemben a művelődést az emberiség teljes /és nem csak a művészetek által képviselt/ lculturájának elsajátításaként kell kezelnünk.

Ebbe technikai és természettudományos ismeretek, politikai műveltség, közóletiség, stb. is beletartozik.

I t s