Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1981-07-13
*""**•* | I ! I ; - 3 -Diósinó elvtársnő hozzászólásának folytatása: , , Hatásköri sorrendben a küldöttgyűlés, a munkahelyi tanácskozások, illetve a különböző bizottságok képezik azokat a fórumokat, amelyek a törvény értelmében működnek , , Ezen túlmenően a szocialista brigádok, a brigádvezetói tanácskozások, az ifjúsági parlamentek és vezetői megbeszélések a pártszervezet fórumai, mind-mind részesei es egyben biztosítékai is a szövetkezeti demokrácia órvónyesitésének. Birálat érte a közgyűlést, hogy sok a formális elem, csekély az aktivitása, hogy a vita olyan kérdéseket is érint, melyek n , odatartoznak és sok az átfedés más fórumok tevékenységével. A beszámolók szövege tele van szak-zsargonnal, rengeteg számadattal és nem közérthető. A probléma tehát többirányú. A tapasztalatunk e tekintetben is egybevág a beszámoló megallapitasaival, de a megoldás tekintetében a mi véleményünk részben eltör. A közgyűlés döntési köre a szövetkezetek között általában ismert. Ide tartozik:- az Alapszabály megállapítása, ,, ,,- az Elnök, a Vezetőség, a Felügyelő Bizottság megválasztása /felmentése, elmozdítása/,- a szövetségbe való ki- és belépés,- a tervek megállapitasa, ^ ^- a mérleg és eredmény jóváhagyása,- az irányelvek meghatározása a gazdálkodásra,- egyesülések, szétválások eldöntése,- nagy beruházások eldöntése. Mi úgy tartjuk, hogy ezt a hatáskört a küldöttgyűlés gyakorol? - hatná a nagy szövetkezetek esetében. Helyesnek tartanánk - ez is a demolcráciához tartozó -, hogy a szövetkezetek bizonyos keretek között, egy meghatározott létszám fölött maguk döntsék el, hogy ezt a jogkört a közgyűlés vagy a kuldottgyulés hatáskörébe teszik-e. , ,, Javasoljuk és kérjük ennek taraogatasat. Bizonyos, hogy ennek megvalósulásával csökkenne az átfedés a fórumok munkájában, érdemi vita a döntés valósulna meg. Másik oldalról megközelítve ezt a kérdést: , Ahogy növekszik a gazdasági és társadalmi folyamatok bonyolultsága, úgy nő a szakadék a hivatásos vezetés és a dolgozok isinereSnyaga, felkészültsége között, azok általános tudasszmtjénelc növekedése ellenére is. A dolgozók nem versenyezhetnek a szakismeret dolgában a hivatásos vezetőkkel. A dolgozók szakmai, műszaki, közgazdasági "hozzáértésének" hiánya mellett a vezetésbe yaió bevonásuk nagy megterhelést jelent számukra. A legtöbb nem is vallatja, gy szavazata, részvétele formálissá válik. Különösen így áll ez a bedolgozók esetében, akiknek kötődése a szövetkezethez rendkivu laza. Ahhoz , hogy formálisan is bevonhatókka váltjának nagy ritás, az általánosan szükséges információnál jóval több tájékoztatás, foglalkozás szükséges. A feilettség jelen fokán megoldásként kínálkozik, hogy a koztixéi e kérdésekben tájékozottabb képzettebb rétega küldöttekre ruházzuk ét a nagyobb szövetkezetekből. I. ! _________________________________________________________________________ ! 1 t
