Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1977-05-18
1 I s ■ s 8 I Vannak olyan kérdések, amelyek árnyaltságuknál fogva^téves képzeteket és gyakorlatot szültek, a türelmes, valláspolitika következtében egyes párttagokban elmosódott az elvszerü magatartás. Egyházi szertartásokon történt aktiV részvételért pártfegyelmi eljárásokat kellett kezdeményezni. Előfordult, hogy alapszervezet teljes tagsága kivánt megjelenni ilyen aktuson. /Esküvő./ A helyes szemlélet kialakulása érdekében kezdeményeztük a tömegpolitikai oktatásban a "Valláskritika alapjai" c. tanfolyam bevezetését , a békés egymás mellett élés illúziókat is táplált, csökkentette az ideológiai éberséget. A nyugati világba rendszereiben utazó párttagok egyikében-másikéban vannak fenntartások, nem hivatalosan terjesztett "magánvélemények". A fejlett nyugati technika elismerést vált ki, különösen egyes műszaki értelmiségiek körében. hz utóbbi é<rek kapitaliiDT.p válságjelenségei sokak előtt bizonyították a marxizmus-len in izmus tételeit. Életszinvonal politikánk megítélését leegyszerüsitve sokaknál az ár-bér kérdés motiválja. Az árintézkedéseket, áremeléseket a párttagság higgadtan fogadta. A béremelések mindig javitják a hangulatot* Egyes réten,ek - pedagógusok, nyugdíjasok - intézkedés seket várnak. A jelenlegi helyzetben a "szinttartást" is kielégítőnek tartják. Általánosnak tekinthető, hogy a pártapparátus. az üzemi vezető testületek, pártvezet őségek magukban foglalják a legképzettebb kommunistákat. Elméleti ismereteik megalapozottsága öntevékenységet, operativitást biztosit, mentesebbek a téves nézetektől. Munkastílusunk - beleértve a kerületi pártbizottságot is - jellemző vonása, hogy.-'a gyakorlati kérdések mellett - termelés, párt belső élete, szervezési feladatok, várospolitika stb. - kevés helyet kapnak az elméleti viták, az említett kérdések boncolgatása, a kiforrott nézetek kialakítása, izükén értelmezve ezt csak a pártoktatás feladaténak tekintik és azt sem aktualizáljál; olyan kérdésekre, amelyek sok esetben helyileg közhangulati tényezők. A felvilágosi tó , okt ató ,-nevelő munka gyakran a párttagságon belül folyik és marad, a párt propagandát a felmerült kérdések néhányában nem tekintjük mindenkihez szólónak, ezekben nem törekszünk a széles tömegek reális ismereteinek megalapozására. Elgondolkoztató helyzet, hogy kevesebb gondot fordítunk azoknak a képzésére, akik "munkásközeiben" vannak, napi kapcsolatot tartanak a dolgozók széles tömegeivel, felmérésünk szerint 1247 gazdasági vezetőből /pórtonkivüliek is/ 701 politikai képzettséggel nem rendelkezik. Pl. 330 művezetőből 212 tartozik az utóbbiak közé, pedig közöttük 160 párttag van. Ebből a szempontból bizonyos átértékelést igényel •ktatáspolitikánk. A marxista-leninista ideológia uralkodóvá válása érdekében pr#~ pagandánknak nagyobb offenzivitást kell biztositanunk. Itt a kerületben is keressük az emberközelséget, kezdeményezzük a politikai vitát, tanitsuk az embereket kevesebb mechanikusaággal, nagyobb aktualitással.
