Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1965-07-14
| i- 12 -A kor ti lót bon levő Leglközlekodési Vállal at a lka lm az ott a i nak egy ré szó nap mint ríap érintkezik a kapitalista államok állampolgáraival, találkozik azok nézeteivel. Nap mint nap megfordulnak a jelentősebb ouröt-ai nagy városokban és megismerik az ottani életet, A mi újságainkból és rádiónkból is ismerik a világ eseményeit, ugyanakkor találkoznak a nyugati sajtóban megjolonő kommentárokkal, véleményekkel is és-a kettő között érthetően ellentmondásokat találnak. Nem mindig helyesen oldják fel ezeket az ellentmondásokat, mert hiányzik a rendszeres, beható politikai tájékoztatás részü.kro. amelynek' segítségével a helyzetet, a valóságnak megfelelően irt ékelnék.Nőben az illetékes párt szerv ozetoknek a Légiközlékelési V Halainál nagyon sok tennivalójuk von. . Az intő maci onal izmus eszmeinek kialakításában kerülő tünkben ai HműX|~TToszagban'"lgon"poz!t 1 v iáégnyrivánüIásőIcgáI~XüIaIgözungr IlJPí^225on a v i amit algTr'i a í holyz á íXolTEapcs 5Ta't1EarTTŐTént - gozoXX.^vz^Imporlairzműs rellázignsT tagirikáj'a,,nyőman'”azőnDan"’ r-v taX^IEozunk nacionalista nézetekkel is. így fokozottan előtérbe került a romániai magyarok helyzetének nacionalista alapon való vitatása, sajnós ezeket a nézeteket, a Romániában kialakult helyzet is táplálja. Sokat találkozunk olyan nézetekkel, hogy a KGST belül a magyarok rosszabbul járnak és itt még mindég ogyós cikkeknek más országban való profilirozása kérdése merül föl. Az internacionalista gondolkodás és a szocialista hazafiasság torjedásót gátolja az a hiba is, ami az'általános és a középiskolai oktatásnál még mindig előfordul. Történetesen az, hógy a szocialista forradalmi hagyományok ismertetése túl szürke. • ♦ Ugyanakkor helyenként kényesnek tiinő fontos kérd é sokat'egyes ' nevelők nyitvahagynak, nem magyarázzák meg kellőképpen. így pl. a2 I, világháború utáni békeszerződést, vagy a II."világháború utáni békekötést. A‘zzol a helyzettel egyáltalán nem lehet megbékélni, mivel a nacionalista nézetok maradványai ágyik lógna''”s gyobb akadályát képezi eszmei-politikai munkánknak. ■“SitáciÓs és propaganda- munkánkban minden terül- tan o röpíteni kell a szocialista hazafiasság, n hazaszeretet, az internacionalizmus gondolatát elsősorban .azáltal, hogy a dolgozók minden rétegében emelnünk kell a szocialista vívmányok megbecsülését, szoretotót és a szöcializmús épitéséboh dlért ered,menyeink felett érzett büszkeséget is.. Az utóbbi időben nem hívtuk fel elég hatékonysággal, linnepólyos.séggol, propagálással a dolgozók, a lakosság figyelmét azokra az er. dményekre, amelyet ak^r kerületi,'akár országos szinten a szocializmus építésében el're lépti^ik. A nomzetközi munkásmozgalomban f >lyó vitában az MSZMP által kópA viaoXX p~IItIIááI’"aXIa3pontXaI~Iáörűl'eXunF'(IoIgoz^F'egyet értenek. ro^IIE“!crn^~^F^Xöm^sz'Tr^r'~rB1gaX azX"a“^nyXT“rnJg~ akkor amikor a szocialista országok egységére, egységes allás» 'ki . . - T
