Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1965-07-14
! I- 7 -iUinak, hogy nem őlnelc a vezetők ezzel a lehetőséggel oka az, hogy a vezetők ogyrészo ” nem őrzi szükségesnek”,'vagy "szükséges rossznak” tartja a demokratikus módszereket, illetve fél alkalmazásuktól mondván, hogy azok gyengítik az egyszemélyi felelős vezetést. További hiba, hogy nem adnak választ a dolgozók által fölvetett kérdésekre, problémákra, javaslatokra, Ahol oz a gyakorlat érvényesül ott csökkon a dólgozók aktivitása, részvétele az iizomi feladatok megoldásában. Olyan következtetésre jutnak, hogy ” úgy som érdemes szólni; mert nem veszik tekintetbe itt a javaslatokat j. gondolatokat”. Ez a helyenként, jól entkoző helytelen nézet gátolja a szocializmus teljes fölépítésé-bon jelentkező bonyolult feladatok megoldását, a tömegek aktis-~\ vizálásának fokozását. Pártszórvozotoinknok, gazdasági vezetőinknek, szakszervezeti bizottságainknak föladata, hogy megszüntessék azt a helytelen gyakorlatot, föladata, hogy tovább fejlesszék,, kiszélesítsék az' üzemi demokráciát, a tanácskozások jobb előkészítésével biztosítsák az aktivitást, a dolgozók Javaslatainak, észrevételeinek' bírálatainak figyelembevételét. Olyan légkört kell teremteni? hogy ne érezzék a dolgozók, ha og^-ory intézkedésre megmondjak őszintén a'vélemény ükét, akkor pl. tanács-ellenesnek , ^vozátő- If 'ellenesnek, vagy kákán csomot körösöknek kiáltsák ki ókat. Ko-f/ resni kell az uj mődszoreket, amely segíteni tudja a dolgozók bevonását a vezetésbe, amely a tulajdonosi felelősséget mélyíti, erősiti. Az elméleti és politikai kérdésekkel való foglalkozás nofa eléggé elemző, nem kap kellő súlyt, nőm eléggé diffőrendéit. Jobban kell figyelembe_ venni a pártszervezeteknek a munkásosztály^Bsz-’11 szomömőn vogHő’mőnö~v'al'tűz^s^T •íJ-z uJőnnanHDeFerftlHc Hor3főz^T a ""él s pőTí’:'á rí ”*me n faTIT a s n aíc', " a nemzetközi helyzetben és a bels ' * életünkben mutatkozó legkisebb nehézség esetén ingadozóvá válnak, ós hatással vannak a munkások szilárdabb rétegeire is.'A dolgozók között jelentős számban vannak vidékről bejárók is. Ezek egyrésze ugyan jelenleg már viszonylag kulturált körülmények között utazik ós él, de a többs.ég nem. A hosszú utat - kultúrálatlanul - legfeljebb ivásra, vagy kártyázásra ” hasznosítják ”. A nagy időt rabié utazáson kivül ezeknek az embereknek négy része mezőgazdasági tevékenységet is kifejtve leköti idejét. Elképzelhető hogy igen kevés idejük marad a művelődésre, állandóan fáradtak es az időhiány miatt illotve erre való hivatkozásuk '-óv fck etében nehéz okot bevonni a továbbképzésbe, a politikai munkába, foglalkozásokba. Ki kell lépnünk abból a szemléletből, hogy ” megy a vonat és nem lehet őket bovonni semmire.” Meg kell találnunk a módját, hogy hogyan tudjuk ezt a kerületünkben jelontős számot kitevő vidéki dolgozót politikai munkában aktivizálni. Aminek alapja csak az omberhez szóld az egyént megfogó, aktiv politikai tevékenységen keresztül lohotséges. L ________________________________________________________________________________________________________-__________ « ' f I
