Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1965-07-14
I ^ i- 3 -Nőm 7,pva rtr< 1 nr) ,n7,onbon ,a.. tudati fej ledés« Itt vanáak mg vissZo.’Túzd^cT^'^maly^él a továbbiakban foglalkozunk. Elsősorban beszelnünk kell arról a^^.ons^r^l^nog^.jJ.l^raulosl STTKa^^rnSpIIEj^Soig^^ Sm3rE”zorűiraz őazm0j_EoITSíEaLSÍiSÍ^ .Szamos íaggyul^son^^ caalc'gazBásKgncBrBBsoIcI^ foglakozóié a partszorvczotok. Mokot a kórdésokut nőm kötötték egybe az eszmei politikai munl aval. Kilön választották a két feladatot, területet egymagtol. A kiadatok kitűzésénél sem határozták meg az eszmei,politikai colokat az eléréséhez szükséges politikai nevelő munkát.‘Nem elemeztek résziötösen az eszmei politikai munka feladatait. ..tnn< ic következtében a pártszervezetek irányító munkamódszerei, a gazdasági íola-* datok meghatározásában nőm sokban különböztek a gazdasági vezetes módszereitől. Hiányzott az a folismorés, hogy az oszmoi politikai munka lényegesen befolyásolni tudja, magasabb szintűvé tudja teani a konkrét gazdasági oélkitiizésok mogvalósitásot. A pártszervezetek ily irányú gazdaság szervező munkája összefügg az elméleti főiké az ült s ég hiányosságaival, szemljU.ai^ kai, megszokottSággal,* vagy a gazdasági vszoTSs gyengeség.vei, 'egyhelyben topogásával, Ez több esetben odavezetett, hogy a pártszervezet a gazdasági vezotés operativ munkáját /'..Halta t. P . a MALÉV Végrehajtó Bizottsága foglalkozott több esetben a gézensági föladatok megoldásával. A gazdasági és eszmei politikájukká 3zé|választdsH mutatjuk a^ira^oIonsBgerrsTsraöIyelc ópaszóIFinólc ogyo gazías- gl, mü- HaícITozoTBrfőzBTtt hogy lebecsülik az oszmoi politikai munkát. Megnyilvánul ez abban, hogy saját politikai képzésüket elhanyagolják* többon, vagy egyáltalán nőm is jelentkeznek politikai oktatásra, vagy elfoglaltságra hivatkozva azokon nem jelennek meg. Jelentkezik ez abbán is továbbá, hogy munkát' rsaikpolitikai nevelősét mellőzik azzal, hogy ők gazdasági vezetek os a politikai munka a társadalmi szervek feladata, a part feladata. Megmutatkozik ez a helytelen szemlélet a termelési tanácskozások., osztHyor- j tekezletok tartásánál is, ahol a politikai nevelő munka csaknem teljesen elsikkad. Különösen jellemző az a könnyűipari üzemekre^ j ahol a művezetők jelentős része még a tokos időben i.ezdett el dót ^ gozni ebben a beosztásban, fejlődésük politikai vonatkozásban nem kielégítő és igy térmészötösen nem nevelik elaggó a dolgozókat som. Gyakran inkább a maguk helyzetét hasonlíthatják össze a toicos - ^-3 a mostani idővel, hamis illúziókat keltve. Olyan szélsőséges eset is előfordult,- pl. a Kőolajban - hogy körlevelet ad ki a pártonkivilii osztályvezető arra’von atkozóan, hogy raunkaido alatt a Partmunkát meg kell szüntetni, Ilyen jelenség más nagyüzemnél is kezd Jelentkezni. Helytelen az a ki alakul ESrős-őrazBrí, SaHTTpSríSíervaaoToTc novoIS munFIJut nagymértékben tudják segíteni, vagy gátolni, hiszen szakmai tekintélyük meg * van és hallgatnak rájuk a dolgozók. Azért is kenősek s .tiV.ni, a <*r /ff v- J , . ....... _ . W 1 .....______________________............................■ -... . . . __- ___ ___________»______„ - — - - -- - - - -- - - -. . - - . - ~ -\ ' f
