Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1963-09-13
| T " ' T * pUffUBijlWWliXW * —' ! > - 8 -terv alapján értékelte az iskolája nevelő munkáját a tanév végén: visszatért a kitűzött feladatokra, elemezte azok elvégzését, végül kitűzte a következő iskolai év feladatait. Jelentős eredmény az is, hogy osztályfőnökeink az osztályozó értekezleteken és az évvégi összefoglaló jelentéseikben sokkal céltudatosabban, nevelő szemlélettel értékelték tervezett munkájukat, s jól látták a következő tanév feladatait. Az elmúlt évben az osztályfőnökök lelkes szervezői voltak a közösségi megmozdulásoknak: a színház és mozi-látogatásoknak, a kulturálié elo- i adásoknak, klubnapoknak, ünnepélyeknek és megemlékezéseknek, kirándulásoknak és üzemlátogatásoknak, az ifjúsági mozgalom próbáztatásainak, a társadalmi munkának, stb. Állandóan bővül az osztályon és az iskolán kivüli munka, a tanulók sokoldalú gondozása, közösségi nevelése. Szép eredményeket értek el napközi otthonaink nevelői a kulturált magatartás kialakításában. Nevelő és tanuló viszonyában általában már az uj követelmények érvényesülnek: a tanulók iránti bizalom és optimizmus, ugyanakkor .?, fokozódó igényesség, követelés. Ezt tudatosítottuk nevelőinkben, amikor' a nevelési értekezleteken megbeszéltük a tanár-diák közötti helyes viszony kérdését, a jutal- 1 rajzásban és a büntetésben a szocialista pedagógia módszereit..íz osztályfőnöki órákra egyre inkább jellemző a bizalmasabb légkör, a~ be s zó I get és m'óds zer ei'n ok meghonosodása, a-vitaszellem. Kisebb probléma ma már világnézeti, politikai és erkölcsi kérdést felvetni, megbeszélni. Sőt gyakran n fiatalok vetik fel maguk a legaktuálisabbakat. Kezd általánosabbá válni az a helyes felfogás, hogy osztályfőnökeink szemléleti anyagból /: szemelvény, üzeni élmény, stb. :/ bontják ki az erkölcsi-politikai témákat, korántsem lehetünk azonban elégedettek ezeknek az óráknak színvonalával. Sok még ezeken az órákon a tanóra jelleg, az előadás, az üres moralizálás» Az osztályfőnöki órák megemlékezései több esetben elmaradtak, máskor sablonosak és felületesek voltak. Igazgatóink keveset foglalkoztak a jó módszerek kialakításával, kevés volt az osztálytőnöki bemutató óra, de az osztályfőnöki órák látogatása is. A közösségek alakításához az egy ének f nrmálás'n keresztül vezet az ut. Osztályfőnökeink tudatában vannak, annak, hogy az egyéni bánásmód alapja a tanulók megismerése, a környezetismeret, a csniaál’át"■gatÁsY Az egyéni megismerés, családlátogatás azonban még sem száraszerüségében, sem pszichológiai megalapozottságában nem kielégitő. Általában jellemző, hogy gyenge á feljegyzések minősége. Nem lehet ráismerni a gyermekre, a családra. Hiba az is, hogy több igazgatónk "apró munka” cimón rábízza a családlátogatások irányítását és ellenőrzését évek óta másokra. Az uj szemlélet jelentkezését láttuk viszont a Közgazdasági Technikumi n, araikor is az igazgató a 1 téli szünetben maga tervezte meg a tantestület családlátogatását, s ma0a is résztvett abban! Jelentős eredményeket értünk el a tanítási órák nevelő jellegében. Átment a köztudatba, hogy nincsenok ^világnézetíu és "nem világnézeti” tantárgyak, kiveszőben van a "nevelési verbalizmus". /: Erőszakolt aktu lizálás, frázisosság, belemegyarázás, óravégi "ráadás”, stb, :/ . / .
