Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1962-04-17
| ,i*Z* I- 10 -lőtt elő, hogy a vállalat profilja lényegesen megváltozott é és az eddig„cca, 50 % mürost arány kb. 20,%-ra esett vissza. Ennek következtében az anyagköltség a bázis 49,6 %~ról 54,3 ■■ ' %-ra emelkedett / a termelési értékhez viszonyítva/. A vállalat munkájára kedvezőtlenül hatott, hogy a szövődé az anyag- l kihasználási tervét a bázisénál rosszabbul teljesítette, bár még az úgynevezett sémaszinten belül dolgozott. Mindezek eredménye az volt, hogy a vállalat eredménytervéhez viszo-' nyitva cca, 1300 m/Ft-tal lemaradt. Az Építő gépgyárnak a Termelési fejezetben már tárgyalt prob- • lémái erősen kihatottak költségszintjének alakulására is. A termelés lemaradása mellett a bérköltségek csaknem teljes mértékben felmerültek, az állandó költségek /rezsiköltségek/ nem csökkentek a termelés csökkenésével arányosan, a bizonylati fegyelem laza volt. Mindez a költségszint emelkedésére vezetett, A Budapesti Kőolajipari .Gépgyárnál a költségszint emelkedését a külsőszerelési munkák anyaghányadának nagymérvű omelke-dése okoztao ami a munkák Összetétel változásának volt a ^ követke z menye. ' r> Általában a vállalatok költségszintjére kedvezőtlenül hatott az impreduktiv költségek alakulása. Különösen a Kőolajipari e ' - a Hengermű, a Lőrinci ü’onó és a Vattagyár improduktív költseb- V’.kultak igen kedvezőtlenül. Az improduktív költségék /kamat, koui - 7 emelkedése, arra enged következtetni, hogy vállalataink ezen funt s kérdéssel nem foglalkozták kellő súllyal* ^nnek következtében a kerület üzemei 1961. 1 évben 573 e Ft-tál fizettek ki többet ilyen cimen, mint az előző évben, annak ellenére, hogy pl, a Kispesti ^'extilgyárban 308 e ■**'t. , a Lőrinci Téglagyárban 104 e Ft, megtekeri tás mutatkozott. Az improduktív költségek vállalatonként! ) okulását az alábbi táblázat sz mL:ltoti, i . ./, figj t ' . ' ' 1 \ l ’ \ ' ' r
