Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1958-03-18

V ^ ' f .xtjr.uZK*. ' " k ■VKT,vm" *, j I I . j $ - 3 - « De arra vigyázni kell, hogy csak az üzemi munkásokra vonat­kozik a 6 hónap tagjelöltségi idő, az értelmiségieknek és alkalmazottaknak 1 év. Szeretnék még azzal is foglalkozni, hogy a tagjelöltfelvé­tel csak egyik oldala a munkának. Ugyanakkor fontos a meg­lévő párttagság színvonalának emelése i3, és ezt nem sza­bad elfelejteni. Kádár elvtárs is kihangsúlyozta, hogy a számszerűééggel nincs különösebb probléma, hanem a meglévő párttagság színvonalát, a kategóriák arányát kell javítani. Lankó elvtársnő: A jelentés és az elvtársak hozzászólásai is aláhúzza, hogy mennyire fontos a nőkkel való foglalkozás. Sokkal nagyobb türelemmel kell a nőkkel foglalkozni. Meg kell mon­dani, ho.-.-y azért, mert a nők terén ilyen lemaradás van, annak a férfiak is az oka. Sok esetben a férfiak csak mo­solyognak, ha nőkről van szó. . . Nem értek egyet Kozma elvtarssal abban, hogy a ozülói Munkaközösségekben a nőket férfiakkal kellene felcserélni, illetve több férfit bevonni. A gyermek nevelése elsősorban az asszonyokra hárul. De azt is meg kell mondanom, hogy ' Kozma elvtárs is, mint az egyik Szülői munkaközösség el­nöke, alig alig jön el a megbeszélésekre. Kakuk elvtársnő: Mi a legutóbbi P.V.B. ülésen tárgyaltuk a nők munka és életkörülményeit az üzemben. Megállapítottuk azt, hoay a nők gazdasági vezető helyre való beosztása nagyon siralmas, az üzemben. Mindössze 3 van ilyen. Ugyanakkor a női mérnö­keink egészen kis beosztásokban dolgoznak. A jelentős alapján azt is megnéztük, hogy mi az oka annak, hogy a nők távol maradnak a parttol. Az egyik ok az, ho^y a nők visszaemlékeznek az elmúlt időkre, és még mindig meg­van bennük az a félelem, hogy pártmunkával nagyon le lesz­nek terhelve. Mit kellene tenni, hogy az asszonyok leterhe­lése ne történjen meg? Azt nem mondhatjuk az asszonyoknak, hogy nem kell rendezvényekre, szemináriumokra járniok. A 2.-ik műszakkal kapcsolatban: ez évtizedek óta van. A helyzet azonban annyiban változott, hogy most már az asszo­nyokat nagyobb mértékben akarjuk bevonni a politikai és gaz­dasági élet irányitásába. Ehhez azonban meg kell yi könnyí­teni a családban // elfoglalt helyzetüket, otthoni munká­jukat. De nem pyLffl szabad ezt annyira fétisizálni. Mi már beszéltünk arról, hogy valahogyan megfogjuk oldani, hocy az asszonyok tudjanak vacsorát is hazavinni.^ Megállapítottuk, hogy nagyon megnövekedett a^család-szét­esések száma, és legtöbbször a férfi hibájából. Elissza a keresetét, csavarog, nőzik. Elhatároztuk, hogy egy ankétot rendezünk, amelyen főleg a családi élet problémai­ról lesz szó. _ _ . . ,, _ Milyen neüézségeink vannak a tagjelöltfelvetéli munkában. Egyes régi mozgalmi elvtársak rendkívül merevek, visszau­­tasitóak., bizalmatlanok a pártonkivüliekkel szemoen. Az a véleményük: "Kutyából nefc lesz szalonnal" Ezt főleg a műszakiakra értik. Azt mondják - még a fizikai^dolgozók­éi ra is vonatkoztatva - miért most jönnek, mikor mi mar ki­tapostuk az utat. Ezen a téren nagyon kemény ellenállással kell nekünk megküzdenünk. Tudomásunkra jutott, hogy a szakszervezet részéről /központi/ van egy olyan utasítás, houy a szakszervezeten belül nem kell külön nő-bizottságot* lét r e hozni, elég lesz egy nő­felelős . ür____________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom