Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1985-02-16
I aa iskola irányításával me£bíztak. De még ezzel a feladatazonosulással. 1 * is sokszor azt mondom, hogy ez mar túl nagy szervezet. Másképpen ► kell gondolkodni, irányítani, az iskolai életet szervezni, mint kisiskolákban. Már az indulásnál legfontosabb feladatunknak tekintettük, hogy olyan pedagógusokat nyerjünlc meg erre a munkára, akik tudják, hogy nem könnyű feladatot vállaltak. Sok helyről jöttek, s főleg fiatal, frissen végzett kollegák. A sok helyről érkezett nevelőkből igyekeztünk olyan közösséget ] formálni, amely a célkitűzéseinkkel azonosulni tudott, eltette a legfontosabb feladatainkat, egységes szemlélettel igyekezett dolgozni, megfelelő pedagógiai hatással tevékenykedni. Az első tanévtől szakos ellátottságunk 100 %-os volt, de ameilyen mértékben nőtt iskolánk létszáma, úgy emelkedett a napköziben a képesités nélküli pedagógusok száma is. A 117 munkajogi állomanyu pedagógusból 5 képesités nélküli nevelőnk van. Az indulás évében egy sem volt. Eredménynek tekintjük, hogy a négy tanév alatt nagyon kevés nevelő vált meg iskolánktól,. A jövőben a demográfiai hullám iramlasa következteben. jelentősen át kell alakítani munkaerő-szerkezetünket, azaz a felső tagozaton emelkedő tanulólétszám oktatásához tanári képesítésű nevelőket kell biztositanunk. A struktúraátalakítást egyrészt a már meglévő pedagógusaink továbbképzésével biztosítjuk. Nemcsak a pedagógusaink, de tanulóink is sok helyről, különböző ismeret- és neveltségi szinttel érkeztek. Volt olyan évfolyamunk, ahol minden osztályban a tanulók 20-nál több helyről jöttek. Ez a tény legsürgősebb feladatunkká a tanulói közössegek kialakitasat tette. 0ktutómunkánk középpontjában pedig az alapkészségek szintje közötti különbség csökkentese, a felzarkoztatas állt. | I Ma már e területen elért eredményeinkre alapozva figyelmünket a tehetségek fejlesztésére is képesek vagyunk fordítani# Kezdetben mind oktató, mind a nevelő munkánkban az alapoktól, az egyszerűektől | indultunk el, igy fontosnak tartottuk neveltjélnie munkaerkölcsonek alakítását, a tanulás megszerettetését. Iskolai név élőmunkánk eg.eszer , vonatkozóan először főleg a közvetlen pedagógiai ráhatások, az egyszerű követelések érvényesült el* inkább, s na már a közösségek feji totségi szintjén a közvetett ráhatások eszközeivel i3 elünk. ; Értelmes rendet, fegyelmet akartunk, mert ez a mi munkánknak nemcsak feltétele, hanem célja is. El akartuk érni, hogy a tanulók szeressék • az iskolát,s ezen keresztül szeressek meg munkájukat, a tanulást. r 'A!-------- ---------------------------------—---------------------? ---------------^ _________________________________ • f . < v ^V| s „ */ / ; 1 ^ / S* !| ’l|)|1 4 3 i' 5$ M r ■*
