Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1980-02-16
: ._ -— jj ( > Munkaerőhiányos területeken (textilipar, élelmiszerkereskedelem) a munkaerőforgalom hatásaként a munkaerő összetétele is mind nagyobb gondot okoz. A szüksé| » ges szakmunkásutánpótlást szakmunkásképzéssel nem tudják biztosítani. Az igény töredékét képesek beiskolázni, szinte kizárólag vidéki és döntően gyenge tanulmányi eredményű fiatalok köréből. I A kerület termelőegységeinek jelentős része több műszakban dolgozik. A textil> szakmában dolgozókat levonva kedvezőtlenebb a helyzet, elsősorban a nagyértékű, korszerű termelőberendezések több műszakos üzemeltetésénél kell további előrelépést elérni. A termelő vállalatoknál jelentkező legnagyobb veszteséget a munkaerő és a termelőberendezések egyenetlen terhelése okozza. Rendszeressé kell tenni a veszteségidő mérését és az ebből adódó megelőző intézkedéseket, . ' j | * A keresetek (jövedelmek) alakulása kerületünkben is tükrözi pártunk életszínvonalrV'V'' j politikáját. 1975-79 között a fizikai dolgozók havi átlagkeresete mintegy 30 %-kal növekszik, az 1975. évi 2919.-Ft~ról 1979-re várhatóan 3800,-Ft-ra emelkedik. 1 --------------■-----------------------------------------------------------------------------------------------------------A nem fizikai dolgozók átlagkeresetének emelkedése a vállalatok és szövetkezetek mintegy felénél nem éri el a fizikai dolgozókét (pl. textilipar), míg más részüknél meghaladja. A keresetek az átlagok körül jelentősen differenciálódnak iparáganként és vállalatonként. A textilipari havi átlagkeresetek (3500,-Ft) kedvező alakulásában fontos szerepet játszanak a mértéktelen túlórák is. Különösen a nagy textiles üzemekben (KESTEXT, L. Fonó) vált rendszerré a vasárnapi, illetve a szabadszombatokon történő üzemeltetés. A vállalatok és gyárak csak így tudják a népgazdaság által elvárt és a saját minimális nyereségükhöz szükséges termelés mennyiséget bizj tosítani. Ezen túl ilyen módon és a brigádok összefogásával lehetett enyhíteni olyan iparági gondokon, mint a Magyar Pamutipar tűzesetével járó 1600 tonnás fonalkiesés . (Ebből a KIST EXT 850 tonnát, a L. Fonó 400 tonnát hozott be.) A kerületi vállalatok szociális célú fejlesztései a tervidőszakban megközelítik a 600 millió forintot, a korábbi öt év 473 millió forint felhasználásával szemben. E- zek keretében balesetelhárításra, anyagmozgatás korszerűsítésére, munkakörülméi|P i • nyék és az üzemegészségügy javítására, legnagyobb összegben szociális létesítői' á" I „ mények fejlesztésére került sor. ■ ■ ’ % 15 , •» & | " -------------L _________________________________________________________________________________________________,_________
