Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1959-10-25
\ ' r Ífeer«e.*w«ww» *»• »— f i * • t , ' . ., ;-v • 1-19-A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága fWelembe vette Kommunista P irtja XX. Kongrosrtuslnfk halíoSSaita nu,}k" MS Javítására ás mindent cwatasz a lenini tjtíroUc heíyreállitása érdekében. Ennek szellemében ült össze 1957-beri Pártunk első Országos értekezlete. Ez a konferencia a legfontosabb feladatként a párt egység megszilárdításáért folyó harcot jelölte me|; Tamlvfa PKrt?í ?+dlSí tapasztat tábdl és az eliten*orradalni eseméaypáÍt1id^T,Sf?»íettneU?vSí a Part eTe^e> ütőképessége egybeforrottsága ideológiai politikai szervezeti egységében van. Ezt őrizni minden ggt8 S?rí A Párt egysége azégész^ép érdeke, a Pá? v<:Z'tő szerepet tölt be az állami és társadalmi élet minden területen. Ez az egység azonban semmiképp nem lehet elvtelen, a tírhfí^4.mfíS af i^^fíen, ellenséges, n^ionalista, kispolgári né?xt+k*képvi®el^ií ragrt .9Z-k a nehéz harci szakaszban cserbenhagyják a m®.?laSatják a párttagságot, sőt szembefordulnak a Párttal, tűzte ki feladatként a, kétfrontos harcot Pártunk konferenciája és ezt a harcot mi is következetesen visszük. J A P-^öSység feltétele, hogy Pártunk Szervezeti Szabályzatát minden pártra tas ia pártszervezet betartsa és betartassa. A pártegység megbontóival lénnüSÍ' ^lpfíSÜ^01^!1 sLJfpnek fQl» ineaőo?;ás nélkül fel kell A 1f?t?bb hiba abból adódik, hogy a Szervezeti Szabályzatot nem *üem aikalmázzák -léggé munkájukban párttagjaink. Kerü- 32, eP1 uradalom után, de különösen a pártkonferencia után párttagságunk: aagy többsége felismerte a pártegység j,l entőségét. Mutat - 2* t Í8’/2F ? Párttagság végrehajtja a Párt politikáját, elfogadja e harcol a párthatározatok végrehajtásáért. Az alapszerveinkben a párttagság nan minden időben lép fel egységesen a különböző nézetek ellen, Sf&i* hogy a párt egyse get megbontsák. Ilyen nézetek voltak n KíSTEXT-ben és egyes körzeteinkben. ,... . . . Az^ eszmei zűr-zavar, és ellenséges nézetek tisztázásához rendkívüli jelentőseggel birt a Párt 1956 decemberében hozott határozata, mely egyértelműen marxizmus-lertinizmus elvei alapján tisztázta az ellenforradalmi események osztály jellegét, az ellenforradalmat kiválta okokat. ^ ' fltfirfíHíoov, v, állspitőtta meg, hogy az ellenforradalmat négy együttesen ható tényező idézte elő, ezek a tényezők mindenekelőtt: 1,/ Annemzetközi imp-rializrrus, %•/ Belső burzsoá ellenforradalmi erők. 3*/ Nagy Imre-féle áruló revizionista csoport tevékenysége. 4./ Az MEP vezetőinek szektás hibái. A kommunisták az egész munkásosztály, a dolgozó nép eszmei politikai neyelőlskolája voit az a harc, amit az ellenforradalom leveréséért folytattunk. A politikai konszolidáció azért lehetett sikeres és gyors,mert a Párt viszonylag gyorsan., különösül a dolgozók kSzött leküzdötte az ellenforradalom által felszított eszmei zür-z-vart. Az ellenség eszmei ráhatása alól felszabadította a félrevezetett rétegeket, feltárta az ellenforradalmi eszmék népellenes, ház.1 áruló tartalmát. A politikai konszolidációt a kétfrontos harc következetes vitelével elértük. Az 1957-ea Országos Párt konferencia utmutaó't adott a kétfrontos harc viteléhez. ./. _ — - - - • ■— - ■ - * - — — - — — — ------------------———-----------------------———————*——-—■
