Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.22.a/9)
1988-06-06
ipr í I * sé„ terhére történi kifizetés SZIK-ja, a tagsági szociális célú kifizetlek és a szövetségi fenntartási hozzájárulás költségnövelő hatasa eredményezi. A Dél-nesti ÉSZKV az éves tervét úgy alakította hogy i gyelembevette a termelő Üzemegységeiről tapasztalhaté megrendelés v szaesést és a szolgáltatási tevékenység rendelkezésükre allé ez s e tősévét. A terv az eddigieknél is sokkal szigorúbb költséggazdálkodás számol. Úgy Ítélik meg, hogy a jelenlegi helyzet sem indokolja az eddigi termelési és eredménypozicióik feladását. ^ A Mnnori MEZŐGÉP Rákoskeresztúri Gyára az éves gazdasági terv 1 o go sa sorén figyelembe vette a. adéreform hatását vizsgáld kat, a termelő árak és a készletek áttárazását, a bérbruttosith kihatá sait. Az életbe lépő uj gazdasági szabályozik hatására a Gyár gazdálkodási poziöiéi tovább romlanak. A kötelező termelői árcsökkentés a bérbruttésitás többletköltségei, a beszerzési árak emelkedese az expor támogatások megszüntetése a rubelreláciöju elvonások növelése ben olyan hatásúak, hogy a Gyár veszteségessé válik. A vezetés fo feladata a jövőben a termék költségeinek és árainak olyan irányú és mértékű talakitása, hogy az a veszteséget csökkentse. A terv tartalmazza a magas készlet (5mFt) leépítését, valamint a gazda a gos tőkés export volumenének növelését. A pákn-kereszturi Autójavító Vak, lalat az évi terv előkészitését a raktárkészletek átárazásával és a tiszta teljesítménybér bruttésitásának lehetséges variációinak kidolgozásai, kezdte meg. 1987 végére derült ki, hogy a vállalat egyik "ályoza i rendszerbe sem került be, Így hiányzott az egységes állásfoglalás Vár vtóan az 1987- évi kiugró eredmény a nyereségadó bevezet s ve a e csökken. Az idei terv a „yereségcsökkenés kompenzálására profilbővítést tartalmaz. Az 1988. évi indítás tapasztalati azt mutatják, hogy vállalataink gazdálkodási feltételei nehezebbé váltak. A bérbruttésitás végrehajtass ajove-^ delmezőséget a bázishoz képest minden területen rontotta. A bérbruttésitás elindította az érdekeltségi rendszer átalakítását, döntően az alapbér lyának növelése irányába. A progresszív személyi jövedelemadó hatasa a dolgozók érdekeltségére a teljesítmény visszafoghat eredményez e 1. dálkodó egységeink bérfejlesztési lehetőségei komoly eltéréseket muta n ; A Hiingarocamion bérfejlesztési lehetőségei a tőkés devizabevetel noveleseheTÍSIinltszám leépítésre - éppen az előző két évben bevezetett belső bértömeggazdálkodás racionalizáló hatása miatt - nincsen számottevő
