Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1979-01-11

I ;

4 *-8-kint hogy ezek az adatok olyan személyes megítélést tükröző világnézeti elemek, amelyek már a fiatalok tudatának, itélőkupeoaegénük produktumaként foghatók fel, igen jelentősek

Se r úrikra.

Ha ö..jzevut.jük azzal, hogy mindazok, akik nem hisznek istenül;. 'v:*>5'a, gimn. : 42%/, HIT.bizonytalanok" benne /5IT.T:

gmin» : 4o,7%/, kb, valamennyien elutasítják azTr kölesre vo-Hapit. na oka t-. akkor nem tekinthetjük el égedetlensoggel eddigi nevelesi eredményeinket,

va?-1‘^yi kultúra _ elemeinek egyenkénti vizsgálata azt mutatta, hogy ji vallási viselkedési normák, hitelemek, ismeretek milyen martékben v .nnak jelen tanulóinkban, E szétszórt elemek létéből és^arányából azonban a vallásosság meglétére és eltörjedettságére közvetlenül következtetni nem lehet és nem szabad,

Vallásosságról csak akkor beszélhetünk, ha a vallási elemek ^ az |TYH.é—ember tudatában és viselkedésében valamilyen többékevesbe egységes rendszert alkotnak, - illetve ha ez a rendszer az egyház hitrendszeréhez és normarendszeréhez igazodik.

De ha a vallásgyakorlat két- formáját: a templomba j ár ást és az imádkozást összevetjük, kiderül, hogy már ezen az egy területen is különböző tipusokat különböztethetünk meg:

azokat, akik templomba is járnak és imádkoznak is:- akik egyiket sem teszik;

— végül azokat, akik templomba járnák, de sohasem koznak.

Hasonló típusok rajzolódnak ki az istenhit és a Jézus istenségében való hit. összehasonlításakor.

az egymásnak ellentmondó kijelentések egyidejű elfogadásából - T. , ,ri saJ át osságon, éretlenségen túl - arra következtethetünk, hogy ezek a megállapítások a kérdezett fiatalok

fontosok. Pontosabban nem a személyes hitük /hit•~a-.ÍL.f,ószqi. 0lyan sablonos mondások, amit ebben vagy ® b£m - ormában átvettek ugyan, de mélyebben nem foglakoztak vele, ismereteik es felfogásuk egyéb részleteivel nem egyeztettek. éppen ez ért őzt nem is tarthatjuk vallásos hitnek, ugyanúgy, mint az egy időben divatos kereszt-viselés spm vallási alapon jelentkezett, és el is múlt.

Vizsgálódásaink - más forrásokkal egybehangzóan - azt mutat^Syia+^^Vagy, vallásgyakorlat egy-egy eleme létéből vagy nem lettből C3Ck kévéssé lehet egy másik elem létére ffT neir! Műtere következtetni. Olyanok is elmennek templomba, znek es fordítva. A nem hívők között is vannak, akik vallási kérdésekben jól tájékozottak, Viszont a hívők egy jelentős csoportja nem rendelkezik a legalapvetőbb vallási ismeretekkel sem.

Összességében ahonban a vallási kultúra különböző raegnyilvánulasi formainak csak részleges együtt járása számunkra azt a felismerést, nyújt.ja? hogy az intézményes vallásosság szerves £gZ.§áge_:Llt-alaban kismértékűnek tekinthető, fiataljaink azoní eredetű kultúrálja maradványt hordoznak magukban . -----------—-------—

“ - j- - — — --- - --—— ah------^--i---- --------— - —-----------------üééé