Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1979-01-11
I 1 4 * <» •* légi telesünk szerint azonban még mindig vannak körületünk.\en gapnu" gT^ed Kjo^fusolc. lin" ez nen is Ye^j ezremé lci| áktiv^Kí'if" uc teIuíibcnT~Ez a Vallásosság Vzóriban -bár zVva*ro7 negatív" ,fe..cnsé*g- "alapvetően nen társadalmi céljainkkal ellentétes, gicm jelentenek politikai szembefordulást. /Melléklet: '•Vallási eredetű kulturális maradványok a tanuló ifjúság tudatában" című Tanács VB anyag/ nevelő közössegei olyan természetes közegnek ügyi fel szócj.a3.ista ta r s a cl a lmunk a t» amely cpitosoneK na/ívu a. a aktív rc- 1^50^0.03.« képcsők politikai, ideológiai, szálánál műveltségűk iu”/uJiTására, amit a közoktatás szabta uj követelmények meg is kivannak. A marxista-leninista világnézeti egység teljességéről még nem beszélhetünk, de bizonyosság - ha különböző szinten is-, hogy az oktató-nevelő munka világnézeti megalapozottsága biztosított. A szocializmus rendjétől, elveitől idegen nézetekkel és értelmezésekkel nem találkozunk kerületünk pedagógusainak körében. A kispolgáriság, a kispolgári életvitel egyes jegyei azonban fellelhetők, /álradikalizmus, “ellenzékiség", anyagias szemlélet stb./ A rtársadalom'1 gyakran elmarasztaló, lebecsülő, kritikai hangvételének hatása kerületünk pedagógusait is érzékenyen érinti, úgy érzik, hogy a kiragadott példák - erkölcsi normák, törvényesség ellen vétő pedagógusok /kerületünkben is/ esetenként ártanak n pedagógus pálya presztízsének, hátráltatják a nevelés ügyében kibontakozó társadalmi összefogást,r©nbolják az iskola tekintélyét, s a közvéleményben a pedagógusok döntő többségére nem jellemző Ítéletek kialakítását segítik elő. Kerületünk egy-két iskolájában is jellemző azonban, hogy megromlott emberi kapcsolatok fettőzilc a testületi légkört, és alakítanak ki negatív érdekközösségeket, ellentéteket. Kerületünk egy-két pedagógusa az elmúlt időben súlyosan vétett a törvényesség ellen ami száraszerüségévol ellentétben mélyebben érintette és befolyásolta kerületünk közvéleményét. Ezzel szemben _keveslik a tömegkommunikációs eszközök által a nevelés ügyét, az iskolát és céljait bemutató agitativ műsorok, viták számát. Ugyanakkor többségük önkritikusan tudja elismerni, hogy a pedagógus pálya, az iskola társadalmi rangját, az iskolán belüli munkamorál^javításával, az egyes testületekben - kerületünkben is jellemző - megromlott emberi, munkatársi kapcsolatok rendezése vei, a testületi közösségek erősítésével lehet - tehát elöntőén rangúkon a pedagógusokon múlik - emelni, kerületünkben is tovább nőtt a pedagógusok társadalmi megbecsülése /3.sz.nollóklet./. Jí^ÍÍLklBk^k...PedaJ ;,ógus közösségei az általános erkölcsi normáknak :-lklf-c.-kkl.PPllgo .grio^eKiJTzpr^os mó'rtüT^Jei^^ r^s^rSaT^a^*' ilkky:PAk^íl^nJ^n.e.k mo ;feTeljuen*’o^fa^VsflT: is ‘vo'gVilc ]Ls~ kst♦ Döntő töl3bsGg;u;:re a eYTénzcTIT’fe^el.Tabzo$1 .yilagnoz(TtX el];oteleze'Wspm. bem mindem testület találja azonban egyértelműen a helyét a szocialista közgondolkodásban. Némelyik iskola tantestületére a^befelőfordulás, a "zártság" a jellemző, amelynek oka a poda■ugusok politikai gondolkodásmódjában, az iskolák irányításában van /neves közéleti, kulturális szerepvállalás/ Elvétve talál. / . «• j _________________________________________________________________________________________.__________________ i
