Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1977-08-11
r - -•*** í * I I » 1 *1 1- 6 -A mai napirend kapcsán "csak" erről van szó. ivt azért is hangsúlyozom, mert bár a beszámoló bevezetőjében rövidén összefoglalta a pv. a tanácsi pártalapszervezet legfőbb feladatait, felveti a problémákat -azokat is amit pl.Boros elvtárs idézett- de erről tulajdonképpen szemérmesen hallgat, hogy itt az apparátuson belüli pártirányitásról, pártellenőrzésről van SZŐ ! Ez külön indokolja, hogy ebben az összefüggésben néhány problémára külön is rámutassunk. Krébesz el társ, hozzászólásában felvetette a pártvezetőség összetételét. Tudjuk, lényegében igaza van. Felvetődhet előttünk, hogy eléggé felkészült-e pártvezetőség a feladatára, van-e kellő tekintélye, .ténylege befolyása a tanácsi vezetőkre, az apparátusra, s amiben megalapozott véleményük van, azért kiállnak-e nyilvánosan s kellő határozottsággal, jeleznek-e, tájékoztatják-e folyamatosan,rendszeresen,a kerületi Pártbizottságot, a hivatali munkáról? Ez utóbbit mi sem igényeltük kellő mélységben eddig. Másik oldalról: a tanácsi vezetés tartalmilag kellő súllyal veszi-e figyelembe a titkáron túl a pártvezetőség, a pártszervezet egészének véleményét a hivatali munkáról? Saját, személyes tapasztalataink és a beszámoló is egyértelműen tanúsítják, hogy elsősorban és mindenekelőtt ebben a vonatkozásba, s mindkét oldalról van .javítani való. Tanácsoljuk, hogy gondolják át alaposan, hogy e téren milyen további belső feladatok vannak, s a pártvezetőség és a tisztségviselők egy közös megbeszélésén kritikusan és nagyon önkritikusan elemezzék a belső pártirányitás és pártellenőrzés hatékonyságának növelésével kapcsolatos tennivalókat. ..... Mindezt azért is hangsúlyozni kell, mert a Tanácsnál - tapasztalható bizonyos befelé fordulás. A pártvezetőségtől nem mindig tudunk egyértelmű és világos választ kapni a tanácsapparátus dolgozóiban meglévő helytelen nézetek jelentős részére, azok leküzdésének módjára. A tisztségviselők is néha többet vitatkoznak egymással a kelleténél, s nem is mindig megfelelő hangnemben, Az osztályvezetők, égyrésze nem kellő,alapossággal hajtja végre feladatait, s a tanácsi vezetők közül többeket'’ "mintha a darázs csípné" meg, ha valamilyen kezdeményezés, sürgetés a kerületi PB-től indul ki, s többször inkább arról beszélnek, hogy mit, miért nem lehet,akadályok vannak, ahelyett, hogy a bürokrácia-mentes, gyors és célszerű megoldás lehetőséit keresnék,!k^ vitás kérdések a válasz és hozzászólások közben tisztázódtak. Közülük kettőre azonban -úgy érzem- az összefoglalóban külön is ki kell térni. Az egyik: Krébesz elvtárs szerint Garzoné elvtársnő is, -a pártszervezet titkára- lehetne esetenként bátrabb, szókimondóbb, különösen amikor vita van a tanács vezetői között. Aldor elvtársnő ezzel nem értett egyet csak azért szolt itt hozzá, hogy megmondja: szerinte Garzoné elvtársnő elé harcos. Úgy gondolom, hogy ez igy, itt meddő vita. Ebben a formában nem foglalhatunk állást egyik tisztségviselő mellett sem. A lényeg ugyanis az, hogy Garzóné elvtársnő jól érti-e a ^felvetődött problémát, milyen érvekkel indokolja meg véleményét, saját véleményét mondja-e vagy a pártvezetőségét, esetleg az egész^tagságát? Szubjektiv-e, vagy tárgyilagos-e az adott vitás kérdésben, s főleg milyen hatása van az ügyek előreviteleben, a légkör további javításában annak amit mond. . / .
