Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1976-10-21

r *i

! ' ’ 5

fontossági sorrendbe szedve.

Javasolom tehát, hogy a XI, kongresszuson a határozatban megfogalmazott következő főbb kérdésekre adjon az anyag világos és

egyértelmű választ*

1, / A dolgozók véleményére alapozva hogyan növekedett a 3 üzemi

pártszervezet szerepe - a vállalati tervek kialakításában,

elbírálásában;- a gazdasági munka pártellenőrzósében;- a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében,

2, / A szakszervezetek és KISZ szervezetek a dolgozók közvetlen

közreműködésével milyen széles körből szerzett tapasztalatok felhasználásával, miben és milyen állásfoglalásokat alakítottak ki, mit javasoltak, mi valósult meg eddig ezekből?

3, / Mennyire általános a fizikai dolgozók bevonása a fontosabb

'-~s vállalati döntések kialakításába, az igazgatói tanácsok, a

vállalati felügyelő bizottságok munkájába? Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban a 3 vállalatnál?

A munkásgyűléseket, illetve munkásküldöttek gyűléseit és a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét hogyan szervezték meg, milyen eredménnyel? Mit javasoljunk a jövőre vonatkozóan és mit ne?

ht/ A gazdasági vezetők hogyan teljesitik azt a kötelességüket, hogy egyre jobb feltételeket kell teremteniük az üzemi demokrácia további kibontakoztatásához? A XI, kongresszus óta miben és mennyiben javultak a feltételek e tekintetben?

/Egyes középvezetők dolga is ide tartotik./

Ide tartotik továbbá, hogy hol tartanak annak a kiemelt feladatnak a végrehajtásában, hogy az üzemi demokrácia érvényesüléséhez olyan belső irányítási, elszámolási és információs rendszer kialakítása szükséges, - illetve milyen rendszer van -, amely a dolgozók számára pontosabb áttekintést nyújt:- a termelés egészéről és részleteiről;- s világossá teszi a teljesítmény szerinti részesedés mértékét.

Továbbá: mi történt eddig:- a vállalati irányítási rendszer tökéletesítésében, a hatáskörök ésszerűbb rendezésében;- a dolgozók tartalmas, közérthető tájékoztatásában;- a politikai, szakmai és általános műveltség emelésében,

5, / Mennyiben vannak már meg a feltételek, hogy a dolgozó közösségek tényleg megfelelően éljenek jogaikkal?

Fellóptek-e határozottan azok ellen, akik a bírálatot megpróbálták bármilyen módon elfoj-tani, vagy netán megtorolni?

Vannak-e ilyen esetek, ha igen, milyen volt a felelősségrevonás, és azokról tájékoztatták-e az üzemi közvéleményt?

6, / Az üzemi demokrácia közvetlen és közvetett fórumain több érdemi ügyet terjesztettek-e elő? Jobban éltek-e a dolgozó kollektívák a meglévő fórumokon biztosított hatáskörükkel?

8

~ ---------- ------------------- - ---------- ----------— --------~----------^ ~ --------— —............- ............-