Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1974-03-28
f , I f fe .*- 5 -Továbbra i azi tan-mám helyesnek, hogy legyenek megbeszélések a jövőben in a bíróság, ügyészség, rendőrség és a tanacs xgaz... ,','á- i <-.•••/ i.á ! •. .i között, szokatlan helyzet az szamomra, hogy x t , osztály vezetője és a bíróság vezetője közötti it, ;0,. ijj.it el mérgesedett helyzetről szólt, az a véleményem, hogy nzzeJ non. loho. a munkát gátolni, a két elv társnak szorosan er-vüi t ke 11 működnie, segítsék egymás munkáját, és a tanacs xgazen.ási osziálya adja meg a bíróságnak azon anyagokat melyket az kór. f.'tmlen problémát azonnal beszéljenek meg es rendezzenek le. Vérül a bíróság munkájáról: a személyi feltételek megvannak, az anyagi,erkölcsi megbecsülés olyan, hogy elvárható, hogy a bíróság Vovább fokozza munkáját és még jobb eredményeket erjen el. dr.Vida Kálmán: , ,, . ,, , . üröm számomra és jóleső érzés, hogy a kerületi pártbizottság ilyen kérdést tűzött napirendjére. Budapesti szinten is evőnké egyszer-kétszer napirendre tüzűnk ilyen témát. Hogy ez itt ilyen formában került megtárgyalásra, ennek külön xs lehet örülni, mert ezt még Így egyik kerületben sem tették ,lie^ Meg vagyok - nedve hogy a kerületi PVB tagjai mennyire ismerik lculon-kuion is az egyes ügyeket, melyből azt a következtetést lehet levonni, hogy az elvtársak tájékozottak, előbbre viszik ármunka.. Azt' lehet mondani, hogy a főváros közbiztonsága es közrendje jo. i/Sgutóbb, amikor a Bp-i PVB előtt szerepelt ilyen téma, akkor került megfogalmazásra, hogy a rendőrségi szervek és más szervek is kiérdemlik a párt bizalmát. Igényként lehet támasztani azonban az állami fegyelem erősítését minden szinten, o mi e merült fel a tekintély kérdése is, hozzátenném. Hogy minden szerv csak maga tudja a tekintélyét megszerezni és megvédeni. Kádár elvtárs szóbeli kiegészítőjének hallgatasakkoi az volt a érzésem, hogy elsősorban a bíróság felé veti fel a problei a , ! pedig mindig önmagunkból kell kiindulni. Ezt azért hangsúlyozom ki ' mert az igazgatási osztályon is lehet problémákkal találkozni ’melyekre hangzottak el példák is. A szakigazgatasi szeiv és a bíróság együttműködését saját maguknak kell megszerezni. A bíróság Ítélkezésével kapcsolatban tényleg mondjak az emberek, hníí az enyhe vagy szigorú. Azonban egyik sem pontos megfogni;«S,“ oíyln^nhor'-méR ne, jelenjeit - aki valamilyen cselekményt követett el - és azt mondta volna, hogy enyhe ihletet kaptam, - vagy olyan sem, hogy én k ormiam is - BT > mivel a sógórom bűnös, most nagyon büntessek meg! Mindig az mondják -Itinos ho^y ez ilyen becsületes, n.ee “^yan becsuletes, tehát mindig akit érint a dolog, az sokallja a bunte est. Lraz hogy az emberekhangulaiához a sajtó, rádió is hozzajcx . nSTh igyster jelenik meg közlemény, hogy XY ennyit meg ennyit otkkasztott Vólenémyem szerint abban kellene rendet teremteni ho^ ííyen kölleméxtyycsak akkor jelenjen meg, ha .„ár a büntetést is kiszabták, vagyis megvan az ítélet V^gosen Vizsgál -hogy nagyon fontos a közvélemény tájékoztatása, m^ig vizsga! ni kell a hangulat kérdését, de ez bennünket nem befolyásolhat. Az ügyvédekei^kapcsoia tban: itt a Fekete ügyvédnek neve van Éppen ami ezzel kapcsolatban felmerült mondanám, hogy jo kikerülni a bíráknak az ügyvédeket, ne menjenek be tárgyalás eiótt a terembe, bár azt is jó mindenkinek tudni.hogy az ügyeket a bírók döntik el, hanem azok az ügyek, amiket tárgyalnak. .A I _________________________________________________________-___________________z__________________________________
