Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1974-03-14
'dtHttife r ! i . s 4p- 3 -A káderkiv^asztás, az utánpótlásban a tsz. vezetőinek egy miniinalxs xgényc keii kitűznie, hogy ki alkalmas arra, aki a munkát barmikor ét tudja vennx - ennek egyik problémája a kiválasztás, a inas xk pedig a vezetők továbbképzése, - tehát olyan jellegű dőli goka, kellene megvalósítani, hogy terv-próbákon keresztül elősegíteni a vezetői továbbképzést. Váczl Imre: A termelőszövetkezetekben általában átgondoltabb, szervezettszerű kádertevékenység csak a Pol.Biz. 1907-es határozata után 3-évvel indult meg. Ez .jellemző az Öfogás tsz-re is, s az ilyen irányú tevékenységük kiütközik a jelentésben is. Akár a pártszervezet, akár a szövetkezet káderpolitikái tevékenységét nem tekinthetjük megalapozottnak. Véleményem szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogyan Csapó és Tóth elvtársak mondták el válaszadásukban, mert az ilyen irányú tevékenységükben csak az adminisztrációs munkát emlegették. Ugyanez a helyzet a J8p-i tszek szövetségnél is, akik kevés segítséget adnak, mert ők sem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal. Apárt- és társadalmi vezetés káderutánpótlásáról szólva: nem kivételek az alól, hogy nem szívesen vállaljálc az emberek a Telelos társadalmi es politikai posztokat. Ezt többször megállapítot— ta a tsz. pártvezetősége is, - de hogy nagyobb legyen a tülekedés e-felé, ebben sajnos még nagyon kevesett tettek. A káderutánpótlás vonatkozásában is több kezdeményezésre lenne szükség; mikor a kiválasztási névsoron végigmentünk, lényegében csak 5-ó ember maradt, mert mindegyik mellé oda tudtak tenni egy jelzőt! 1edig^elsósorban nemcsak azt kellene nézni, hogy mi nem teszi az illetőt alkalmassá, hanem azt, hogy mi teszi alkalmassá. Nagyobb bizalommal és bátorsággal kellene az emberekhez hozzányúlni. Korábban az egyik taggyűlésen vita volt abban, hogy a pártvezetőség egyes tagjai csak részben tesznek eleget feladataiknak, egyesek nem nagyon szeretnek a tsz-ben lenni, stb. A taggyülósek szerepe a káderpolitikái tevékenységben csak az utóbbi évben került a helyere. Az is tény, hogy a KB 1973*évi határozatát a pártvezetőség tagjai sem ismerik eléggé, azt nem olvasták el, igy kérdés, hogy ezt mennyire tudják alkalmazni? A személyzeti munkának még mindig nincs meg a kellő rangja a tsz-ben. Pedig alihoz, hogy megí'elelő személyzeti, káder tevékeny sóg folyjon a tsz-ben, szükséges, hogy megfelelő személyzeti apparátus"dolgozzon. Galambos elvtárssal kapcsolatban; igaz, hogy pártmunkáját nem végezte rendesen annak ellenére, hogy jól képzett és tapasztalt pártmunkás volt. Az is igaz, hogy szókimondó ember volt. Munkáját többször értékelte a vezetőség, de alapvető dolgokat nem vetettek föl vele szemben. Ami Kékesi kitüntetését illeti: van o~ lyan dolog vele szemben, hogy a kitüntetésre való felterjesztés korai volt, mert a hármas követelmény nála nem érvényesül, ez nincs együtt. Tóth József: Egyetértek Mateovics elvtárssal. Galambos elvtárs nevelésében megbuktunk, de hozzáteszem, hogy semmi kritikát nem fogadott el, mindenkit lenézett, bár az is igaz, hogy többször kellett volna ét kritizálni. Kékesihez annyit: fia is itt volt a tsz-ben, de az ő erdőkében kellett elvinni innen0 Félreértés az, hogy Csapó elvtárs eljár káderanyagokért, mikor ezt tette, akkor éppen Galambos elvtársat helyettesítette. Arra nem emlékszem, hogy 1
