Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1972-11-02
- k -/urnák ellenőre, hogy az előterjesztést jónak tartjuk, - tartalmaz bizonyos c, ;y oldalasé; ;oka tjí több vonatkozásban. Nem feltétlen hibaként említjük, ele a tanulságokra, a feladatok meghatározására a jövőben az előtérjosztésben is több gondot kellfordítani. 'libben nn anyagban alapvetően a helyzet-értékelés szerepel és csak néhány mondat van a határozati javaslatban a hogyan továbbról. Célszerűbb lenne rövidobb helyzet-elemzést adni és jobban kidolgozott foladat-tervöt, vagy határozati javaslatot hozni a PVB elé úgy, hogy jobban előbbre mutató legyen az anyag is. A jelentésből kitűnik az is, hogy az anyag készítőinek nézőpontjában is van egy kis probléma. Ugyanis azt, hogy a párt gazdaságpolitikának végrehajtásában hogyan alakulnak a munkások élet- és , munkakörülményei - ez elsősorban az illőt ékes üzem gazdasági vezetőinek feladata és felelőssége. A jelentésben erről jóformán nincs szó, csak a társadalmi szervek feladatairól és felelősségéről. Mindegyik szervnek megvan a maga feladata ósfelelőssége, '"'s de a konkrét intézkedésekért a vállalat igazgatója egyszemélyi felelős vezetője és a különböző szintű gazdasági vezetők a fe,-n lelősek elsősorban. Ha egy ilyen anyagot készítünk, ezt a nézőpontot jobban lehetne érvényesíteni, - oz a jövőt illetően alapvető szempont. Megjegyezzük azt is: elismerjük, hogy a kérdőíves rendszer konkrétabbá tette az anyagot, hogy ez sokat jelent, - de egy ilyen anyag elkészítésnél figyelembe kell venni azt, hogy ebben az esetben 337 kérdőívről van szó, ez a négy üzem munkásainak csak 5-6 /o—a, s ez nem pontosan igy áll a loo y-ra. Ezért árnyaltat)— ban kell fogaimazn±. A vitával kapcsolatban: az egyik ami fölmerült ez a bizonyos közéleti felelősség. Itt két dologról van szó: az anyagból vi, lágosan látjuk, hogy a munkások üzemen belüli közéleti felelőssége növekedett, - ez szerepel az anyagban. Á szélesebb értelemben vett közéleti felelősségre viszont az anyag nem tér ki. Pedig e téren sok a tennivaló. A másik a "népszerű gazdasági információ". Ez is félre érthető. Vad elvtárs válaszában is igy fogalmazott, pedig nem erről van szó, hanem a közérthető gazdasági információról. Ez csak igy világos. Az anyaggal kapcsolatban; megállapítható, hogy a négy vizsgált üzemben a munkások élet— ós munkakörülményei ténylegesen javultak. Hozzátéve ehhez azt, amit Kővári elvtárs mondott a béren kívüli juttatásokról, s kiegészítve azzal, hogy nem a budapesti átlagon vagyunk, hanem lényegesen magasabban. Ugyanakkor az üzemi demokrácia területén, az emberekkel való foglalkozás területén sokkal lasabban mentünk előbbre. A dolgozók munkahelyi körülményeit nem csak a kereseti viszonyok határozzák meg, hanem; hogy milyen a szervezettség, milyen a vezetőkhöz való viszonyuk, milyen az emberekkel való törődés, a munkahelyi légkör, gazdának érzik—e magukat, stb. Mindezek a jelentős tényezők összefüggnek a kereseti viszonyokkal. Az emberi oldal sokkal többet jelent, ós legtöbbször egy-egy ember nem loo Ft-ért hagyja ott az üzemet, hanem azon okokból kifolyólag, amit már említettem. Ilyen problémák vannakemlitve a legutóbbi Camion újságban is. /felolvas két példát./ •A ________________________________________________---------------__________________________________ I I
