Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1963-10-11
f' ‘ H- 17 -Ezzel az egész problémával 20 emberen kivül senki más nem foglalkozott„ Kifejezetten észrevettük, hogy Bártha elvtárs a Füzi-féle újítást akadályozta, kereste a kifogást, hogy miért nem tudjuk ezt a kísérlet sorozatot legyártani. ügy érzem, hogy ebben a kérdésben a pártszervezet megtette a magáét. Ezzel a problémával felmentünk Duehon elvtárshoz, 2 óra hosszat beszélgettünk ebből a dologról. Láttuk az emberernber elleni harcot, - a fejleményeket vártuk, melyek sajnos elhúzódtak. Ennek az eredménye az lett, hogy sajnos a zsiralkohol szulfonálás kérdése még a mai napig sem tiszta. Még é** a mai napig sera tudom én pl. azt, hogy az ujitás jé, vagy nem. De az, hogy a pártszervezet nem járt volna az emberek között és a meglévő problémákat ne tisztázta volna, az emberek között felmerült nézeteltéréseken ne 3egitett volna, ez nem áll. Azt mondtam Bartha elvtársnak, hogy ha a Fűzi ujitása jó, akkor ne engedd a véleményedet megmásítani, befolyásolni, ha nem állj ki mellette* Én úgy érzem, hogy mi harcunkat a pártonbelül vívtuk. Merem állitani, hogy az egység meg van. Ellentétek, viták vannak nap, mint nap, - az volna a szégyen, ha az egyik beszél, a másik meg csak bólogat. A hibák kijavítására kerestük mindig az utat. Az lehetséges, hogy a vizsgálat idősszakában egyes emberek a fütött hangulat következtében egymásról többet mondtak, mint ami a valóságnak megfelelt. Merem állitani, hogy az őszinteség kérdésében nincs differencia, - mindenki megmondja egymásnak a véleményét. Mindenkinek van hibája, - Mátyás elvtárs pl. ideges! Tegnap kaptam meg az anyagot. Nagyon váratlanul, furcsán érintett, - azt ami bennem végbement az anyag elolvasása után, nem is tudom itt szavakba foglalni. Igaz az, hogy nem volt egy szerencsés ötlet engem alapszervi párttitkárnak megtenni, de én soha nem tévesztettem össze, iiogy mikor vagyok munkaügyi osztályvezető és mikor párttitkár. Nagyon igyekeztem azon, hogy ez a kettő ne keveredjen össze. Az igaz, hogy az emberek viszont ezt nem választották ketté, nem tettek különbséget. Azt el kell ismernem, hogy a pártmunkában nem volt mindig tervszerűség. Próbálkozások voltak munkatervünk elkészítésénél, akkor elmentünk Mátyás elvtárshoz és tőle kértünk segítséget ha valami problémánk volt, Duehon elvtárs azon megjegyzésének, hogy nem helyes, ha a vezetőségi üléseket munkaidő alatt tartjuk, - tartottuk magunkat, eleget tettünk ezen kérésnek. Ennek ellenére nem tartottuk meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, a azt is kapkodás jellemezte. Tehát tettünk valamit azért, hogy menjen a munka, - jól lehet, hogy tehettünk volna sokkal többet is, - lehet jtogy a módszer sem volt jó amifel dolgoztunk, - de az ember szive azt diktálja, hogy menjen a munka! Sajnos igaz az, hogy amig^valakit személy szerint meg nem szólítanak, mind nincs hozzászólás. Röviden, elmondják, hogy rossz a beszámoló, sokat foglal magába, - vagy éppen keveset, javítsunk rajta, - de ezen túlmenően elvilag, tartalmilag nem igen szólnak hozzá párttagjaink. J8 i. -—--------------------------------------------------------------------------_____,_______________________________________________________^ __________-______._____._____ .
