Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-08-30
W 4 •“ * jK j J . ' I j| .*-5-fláCJá •! fellépni az Ilyen és hasonló nézetek ellen, ennek elsősorban az az oka, hogy elhanyagolják a rendszeres önképzésüket, E miatt nehezen találják mag a bonyolultabb feladatok megoldásának módszerét is. Nehezen tudnak harcolni olyan nézetek ellen, mint a Micsurin tsz. elnökénél, hogy "nem szükséges háztáji, vagy minek a közgyűlés", a Dézsa tsznél a tagok állandó nevelése helyett adminisztratív intézkedéseket igyekoznek foganatosítani azért, hogy rendszeresen kivegyék részüket a munkából. Hiányzik még munkájukban az önállóság, perspektivikusa: napi feladatok elemzése, a dolgozókra való bátor támaszkodás. Eset érként hiányzik az önbizalom is. Ez a jelenség észlelhető a Micsurin tsz# párttitkáránál is. Az elnök sorozatos tévedései, helytelen személyi intézkedései ellen nem mer határozottan fellépni. Már korábban a kerületi pártbizottság is olyan hibába esett, hogy a pártszervezeteket mellőzve foglalkozott az elnökökkel, birálta hibáikat* Bz eléggé elvonatkoztatott volt, mivel csak a kirívóbb eseményekről szerzett tudomást, igy a megelőző' munka hiányzott. A továbbiakban a pártszervezeteket meg kell erősíteni az ilyen irányú munkájukban is. 2•/ A tsz, pártszervezetek pártópitő munkája: A legutóbbi pártértekezlot előtt a propaganda munka tsz-inkben i~ gén szükkörü volt. Főleg a párttagságra szorítkozott. Ezen belül is a szervezett oktatásban leginkább pártvezetősógi tagok, ős tsz vezetők vették részt. Azóta, a színvonalbeli fejlődés mellett -az oktatás ki is szélesedett, A szervezett pártoktatásban résztvevők számának 5o~6o $-a - pártonkivüli legjobb dolgozókból áll. Az érdeklődés megnőtt az e- Iüí iásos propaganda, és az időszerű kérdések tanfolyama iránt. Ezeken a foglalkozásokon a pártonkJtvüliek ismerkednek a párt politikájának alapvető kérdéseivel, bizonyos fokú tájékozódást kapnak a kommunistákkal szemben támasztott követélményekről, A korábbi titkolódzással szemben jelentősen léptünk előre abban, hogy'’ a legjobban helytálló pár tonkivüli tsz~£arasztokat meghívják pártvezetősógi ülésekre ós taggyűlésekro. Felszólalásaik bizonyltja, hogy helyesen látják a párt politikáját, elismerik a párt irányitó ós vezető szerepét a gazdasági életben is, pl, a Micsurin tsz-ben Zsákai, Zolcsák, a Kossuth tsz-ben Schlekmann János, Krccsmarik János, a Dézsa tsz-bon Kalina Mihály, stb olvtarsak úgy nyilatkoznak, hogy szerintük soha nem lett volna ilyen fej dedós, ha nem a kommunista- párt irányi tana. Ugyanakkor kérik pártszervezet segítségét, nemcsak az egyéni problémák, hanoin gazdasági feladatok megoldásában is-. Politikaifejlődésüket bizonyltja a napi politikai kérdések iránti érdeklődés is, A Kossuth, Dézsa tsz-okben a leghatározottabban kérték a pártszervezeteket, hogy rendszeresen adjanak értékelést a legfőbb nemzetközi eseményekről, pártszervezeteink egyénileg is foglalkoznak azokkal a fiz-tagokkal akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelhetik a pártba való felvételt. Ezek alapján sikerült a pártszervezeteknek három év alatt 4-7 főről, 93 főre növelni a párttagság létszámát. Ezek között olyan középparasztok’is vannak, mint a Micsurin tsz-ben Balázs Mihály kertész, Petőfi tszoon L.Nagy Sándor - volt 11 holdas paraszt - bár a közőpparasztok^száma a partba még nem megfelelően alakult, A legnagyobb fejlődést az 1961-62-os év mutatja, amikor 12 párttagot, és 21 tagjelöltet vettek fel. ./• 0
