Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-06-07
ff l • » * I i . .»- 4 -Sok helytelen nézőt került felszínre a nemzeti burzsoá*láv karc^1' latban, mert benne gyökeredzik az elvtársakban az, amit"- r.’rezetj burzsoázia szerepéről a XIX., Kongresszuson Sztálin mondot •, felvetették, hogy miért sejtjük a függetlenség útjára lopott’országokat, amikor ott a burzauazia került hatalomra., A kapitalizr üst erősítjük u segítséggel. fölöslegesen dobjuk ki az erre szánt pénzt, vagy egyeb anyagi eszközöket -mondották. ? A bakos ogymásraollett élés politikájával kapcsolatban azt megértettük, hogy napjainkban ez az egyetlen járható ut, de nem értott tok • azt, hogy a bekos egymasmllett élés a nemzetközi osztályharc forrnáj , >: t xt Ima a két rendszer gazdasági versenye-. ‘A. vita során ezt * gazdasági versenyt nem tartották komoly osztályharcnak, főbb he-, lyon jiGia voltak elegedettek a nyugati t a st ver.p árt ok harcaival, valami látványosabb, komolyabb akciókat várnak /frokcia, olasz KP/ a gazdásági követeléseik toljesitóseert, a demokratikus, jogok megvédé"-soeat es kitörjésztésóért folyó harcban. Ugyanakkor sok elvtárs részéről ez a harc nem forradalmi harc. Általában a fenti nézetet valló • -lvtarsak voltak azok, akik a szőverségi politika helyes alkalmazó- •seért folyo narcot a szövetségesek megnyeréséért folyó politikai munkát nem tekintik osztályharcnak. Ezek az elvtársak az osztályharc fogalmán az ellenf orr ad aljara előtti évok osztályharcát értik, adminisztratív intézkedéseket, meggyőzés helyett 'utasításokat.stb* Egyesek szemeben úgy tűnik mindha Magyarországon ma nem is folyna üEmiülyh ;rc, hanem c helyett valami udvarias a különböző -rétegek i — r ■ í nv ab a. ■ J A kommunizmus ^anyagi-technikai bázisév 1 kapcsolatos f el adat ókatértették. Megértettek azt is, hogy ez az alapja a térmékb5sé a r > — teremtéséhez. Viszont annál több helytelen nézet merült ml ’ szocializmusból a^kommunista társadalomba való átmenet kérdéseit:iíiotóen. A falu, es^a^város, a szellemi és fizikai munka.közötti külöhsogok megszüntetőset, az emberek öntudatára vezetik vissza.'Ilyen ' fejtegetéseket hallottunk; az emberek olyan fejlettek," sokcJ.eV hr^-ő •’ lesznek, hogy a legbonyolultabb technikát is megért;; k, a meze ^daeági dolgozok is hasonló képzett S 0 gél fognak rendelkezni, mint "a vá- - romiak• í*z altul megszűnik közöttük a különbség, vagyis nőni a termelőerők fejlődésének oldaláról közelitették meg a kérdést. Az elosztás kérdésénél csak az emberek öntudatának fejlettlensógével magyaráztak, hogy meg nem lőhet a kommunista elosztásra áttérni, bombázzál magyarázták, hogy még nem tudjuk az ehhez szükséges termékborjogot megteremteni. De ezzel kapcsolat bán a pedagógusoknál sokan képviselték azt a kispolgári nézetet, hogy keressenek annyit a'fér-- ' fiák, hogy az. asszonyoknak ne kelljen .dolgozni, A_ negyedik ^témakörnél azokat a feladatokat elemztükf amelyek a szocializmus epitese során hazánkban ránk hárulnak. Itt ismét fölmerült a partonkivüliek bevonása az állam Vezetésébe„ illetőleg annak a meg nem értésé, ' & / WM.' "■. ■ ----m .
