Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-03-08
S 1- 7 -Albert elv társ: . , ,. A Vé<jrehaj16 Bízóttság már tárgyalta a kerület kaderhelyzetet, s akkor nagyon jó határozatot hozott. Ha innen^nézzük a fejlődést akkor"úgy gondolom nagyon pozitívan kell értékelni, mert egy sor területen nagyon jó eredményeket értünk el. Viszont ha a Központi Bizottság határozat ahoz hasonlítjuk a jelenlegi hely zetet, akkor azt látjuk hogy még nagyon sok a tennivalónk. Megállapíthatjuk, hogy kerületünkben úgy a választott szerveknél, mint az alsóbb pártszerveknél a káderekkel való foglalkozás még spontán feladat, és nélkülözi a mindennapi munkával való foglalkozást. A területen egy elvtárs elmondotta, hogy amikog szükségük volt egy emberre, előszereltek káderanyagokat es ab ból választották ki. Ez igy nem megfelelő, mely abból fakad, hogy az alapszervezetek nem kepesek figyelemmel kísérni a hozzájuk tartozó káderek fejlődését. Itt fölvetődik az, hogy mi íg hibásak vagyunk, mert későn vettük őszre e munkában megmutatkozó hiányosságokat, és mert nincs kellő következetesseg, hogy a probléma észrevételekor "állj-t" mondjunk. Nagyon fontos a nyíltság es az őszinteség kérdésé, akar pozitív, akár negatív irányban van fejlődés. Előfordul több esetben, hogy emberekre panaszkodnak, mert nem végzik munkájukat stb. - mikor ezt már mi vetjük fel az illetőnek - elmondja, hogy ő erről nem tudott, vele erről nem beszéltek. Ennek oka oda vezethető vissza, hogy az alsóbb szervek nem ismerik elegge a hozzájuk tartozó embereket, kádereket. Kádermunkánk hiányossága még, hogy hajlamosak vagyunk emberekről elhamarkodott véleményt alkotni, a helyett, hogy^annak valódiságáról meggyőződnénk -ezt szerintem szubjektív erzesek is vezetik. Farnadi eÍvt-ársnő: „ /. Uj eszköz kádermunkánkban az uj munkastílus kialakítása. Kői abban fel sem vetődötött munkánk során az, begyénekünk kell kinevelni a helyettest - helyesebben nem nevezhető jo vezetőnek az, aki nem tud'helyettest kinevelni. B helyes, és bevallt módszert kell nekünk az alsóbb szervek felé is propagálni. A kádereke nevelésének kérdését veti fel az a módszer ami az ngyesult e— gvimüvekben a műszakiak vonalán megmutatkozik. A személyzeti vezető elmondja, hogy a főmérnök már hónapok óta nem hívja oszsze a műszaki vezetőket, vagy ha a műszakiak mennek be hozza valamilyen kéréssel, azzal utasítja őket el, hogy az o szobája nem szemét Iád a! , , . , , . A kádernevelés vonatkozásában azért sem tudtunk meg jobban elobre mennei, mert nem volt megfelelő bizalom az emberek irányúban, nem bíztunk meg embereket egy-egy nagyobb feladattal. A tanács kádermunkájával kapcsolatban a fo hiányosságot ott atom hogy maguk a vezetők nem veszik eszre a hiányosságokat, ők hndlnn”? elégedettek. Elmondj/ pl. a szemészeti vezető, ho«y véleménye szerint a tanácsnál minden rendben van, lutj^a iio’py az emberek képzik magukat, vagyis a kaderhelyzetet jónak tartja. Én azt hiszem itt van a legsúlyosabb probléma! / -i . / // ügy gondolom helyes, ha mi fejlődésében vizsgáljuk és ^árnyalják a kerület káderhelyzetét. Véleményem szerint helyes, es , bátran* kimondhatjuk hogy a Pártbizottság nagyon,komoly eredményeket értela káde rmunkéban, vagyis helyes irányban foglal-0 . ,;=* 1 ___ ________________________________________- ____—— __________________
