Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1960-08-11
í í Társadalmi üggyé kell tenni a politechnikai oktatást. Szervezetten e téren nem sok történt eddig. A párthatározatot komolyan kell venni és naponta foglalkozni vele, hogy a kommunisták megértsék jelentőségét, hogy kialakuljon az egységes szemlélhet. Sgy bizottságot kellene alakitani, amely felmérné a lehetőségeket, a tennivalókat, hogy az uj oktatási évnek felkészülve menjünk neki. Mateovics József:- ——— . 1 ' 1 A politechnikai oktatás célját a jelentés jól határozza meg. De mi volt a gyakorlatban? A gépállomásra még belső kerületekből is jöttek ki iskolák, hogy a politechnikai oktatás óráit ott töltsék el, - de a gyerekek dolgozni nem akartak. A kerületi gimnáziumból is jártak nála szerződéskötés végett, de minthogy az nem volt megfelelően előkészítve, nem lett belőle semmi. T.i. a tsz-ekkel kellett volna megbeszélni a földi feltételt, ők a gépeket adták volna a gyakorlathoz. A kerületben salátatermelő és szőlőtermelő szakemberekben hiány van. Ide kellene irányítani néhány fiatalt, már általános iskolás kortól, akik aztán az egyetem elvégzése után vissza-, jönnének a tsz-ekbe. Véleménye szerint a gyerekek meg tudják tanulni a gépek kezelését. Náluk is van több fiatal, aki már szánt. Egy-egy osztálynak tudnának adni egy-egy napra gépet, traktort. Ezzel megtanulnák a fiatalok a motor szerelést, kezelést is. Bizonyára szivesen is csinálnák ezt a gyerekek, hiszen mindegyik vonzódik a gépekhez. Varga János: Ivlarsalkó elvt^rs 1952-ben valóban nehéz körülmények között kezdte ezt a munkát. Dicséretet érdemei. A fiatalok nem véletlenül idegenkednek a mezőgazdasági munkától. Az idős tsz-tagok kimarják őket a tsz-ből. Ez történt a Kossuth tsz-ben is, ahonnan kb. 25 fiatal ment el. Van az öregek közt egy olyan szemlélet, hogy ők pótolhatatlanok és nem tesznek semmit azért, hogy tanítsák a fiatalokat. De nem akarnak az öregek maguk sem tanulni, pl. a Mezőgazdasági Akadémiára sem akarnak menni. Parkasinszki elvtárs: Örömmel hallgatta a vitát és érdekesnek tartja a vitát. Helyes volt, hogy ezt a kérdést a VB. napirendre tűzte. A Szovjetunióban -mint a kulturális delegáció tagja- tanulmányozta azt a kérdést, hogyan lehet az iskolát közelebb vinni az élethez. Sok tapasztalatot szerzett. Bármely üzemben jártak, azt látták, hogy az üzemek vezetői ismerik az SZKP határozatát, mely az iskoláknak az élethez, a munkához való közelebbvite léről szól. Nálunk is csak úgy lehet előremenni ezen a téren, ha megteremtjük a társadalmi összefogást. Ha a SZU. meg tudja oldani a munkáranevelés kérdését, mi is meg kell hogy oldjuk. Az SZKP a pedagógusok pártfeladatává tette a gyermekek nevelését, a kommunisták feladatává a családi nevelést. A családban kell elsősorban rendet teremteni. Ehhez hozzásegít az is, ha jól előkészítjük a párthatározat megtárgyalását. Hozzá kell kezdeni a kommunisták alapvető pedagógiai műveltségének fokozásához. n L---------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------u _______________________________________________________________:__________/____________._____________________
