Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1959-03-19
rr**, k I , „. . I ■,* Budapest Főváros XVII.kér. Tanács VB. Ugriaza'gu|jj|. Osztály. Tálgy : Beszámoló a kerület közegészségügyi helyzetéből.-, 6£S9 Tisztelt P á bt Végrehajtóbizottság! Kerületünk egészségügyi helyzetének ismertetésekor elkerülhetetlenül tekintetbe kell vennünk azokat a sajátos helyi adottságokat, amelyek között a bend el ke zésünkbe álló egészségügyi apparátus munkáját végzi . v Kerületünk négy községet: Rákoskeresztúr, Rákoshegy, nákosliget, hákoscsaba-nákoskert magébafoglalva csatolodott. Budapesthez, mint XVII.kerület. Területébe nézve Budapest legnagyobb kerülete, a Központi otatisztikai Hivatal 1957 évi zsebkönyvének adatai szennt 62 kmk, lakósainak száma ma már kb, 45»ooo lehet. , A kerület tipikusan falusi település, különösen Rákoskeresztúr os Rákoscsaba, er-Ől a két helyről kerül ki a'kizárólag földműveléssel foglalkozók legnagyobb r^sze. Sok még a falusias jellegű hrz, ^isablakokkal, ió egynéhány zsuppfedéllel.Az udvarok jellemzően falusi gazdasági udvarok, istállókkal, ólakkal, trágyádombokkal és a közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható árnyékszékekkel. Az udvarok vegébén húzódik a terjedelmes nagy kert, tetemányekkel és gyümölcsösökkel.Rákosliget és nákoshegy nyaralószerü település, tetszetős villákkal_es kis kertekkel. A kerületben lévő házak száma a KSH 1957 évi adatai szerint 8.971 túlnyomó részben földszintesek, Rákoskeresztúron és Rákoscsabán még sok a vályolc és a vert falból keszitett ház. a hiényos szigetelésű és egészségi szempontból kifogásolható házak száma eléri az ös. zes házak csaknem 2o $-át. - Kerületünkben mág mindig sok a közkút /53/ ezeknek vize, miután felszínesebb rétegű talajvízből táplálkoznak, csaknem kivétel nélkül rosszak, A közkutak többsége nyitott, igy fertőződésükre is bőven van alkalom. A magánk utak szánra kerületű nkben 3.65o, ugyanazokkal a hibákkal, mint a közkutaknál. Száraz, meleg nyarakon sok közkutban és a magánkutaknál is a viz elapad, ilyenkor a^lakósságnak hosszú utakon kell fárasztó gyaloglásokat végezni, amig ivóvízhez tudnak jutni. Ezért is szükség volna a^a, hogy kerületünk részére nagyobb költségkeret állna rendelkezésre, amivel vízvezetéki hálózatát minél gyorsabban és minél erőteljesebben bővíthesse. Kerületünkben közcsatornázás nincsen. Ehhez járul még a kertgazdálkodás és földművelés révén, hogy a talajba a trágyával igen sok szennyező anyag kerül, miáltal a felsőbb talajviz rétegek az egész kehi letben nagymértékben szennyezve vannak. Ez a körülmény a közegészségügyi szempontokra tekintettel a község lakésságára nézve nagymértékben hátrányos. A fent vázoltak alapján nőm lehet kétségéig hogy ke? ele tűnkben az egészségügyi munka mily nehéz 's hogy mily komoly fegyelmezotts 'ae , bizakodó kitárté .ts •'lel ;atk 'sn-aég'.' t k' vá- valamór.nyl 'se ■ 1 dolgozótól. L — --------- -_________________________________________________________-----------------______________________________________
