Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1978-07-27
i . 1- 5 -Alföldi Sándor; Az AFIT szerviz kimaradt a diából, pedig az is uj létesitmény. Legyünk büszkék rá. Ott az AFIT környékén a lakók, akik beköltöztek, bukdácsolva járnak, nincs rendezve a környék. Ez is az előkészítés hiánya. Az uj Vásárcsarnokot máris kinőtte a kerület. Nem lehetne-e bővíteni valamilyen formában? Amásik dolog az, hogy köztudottan a legmagasabb árak vannak ezen a piacon azért, mert nagy a kereslet, mindent el tudnak adni. Dr.MoInár Endre: A kerület fejlődéséről a véleményünk az, hogy jól tükrözi a Budapesti Pártbizottságnak és a Fővárosi Tanácsnak azt a törekvését, hogy a kerületek ellátottsági szintje közeledjen egymáshoz. Sok történt az elmúlt két évben is. Nagyjából az V. ötéves terv cékitüzósei megvalósulnak. Akik ebben a munkában résztvettek, megérdemlik az elismerést. Ez a kerületi Tanácsra is Vo~ v natkozik, de elsősorban a kerületi Pártbizottságra. Elhangzott itt, hogy 20 éves elmaradást kell behozni. Mondhatjuk, hogy a főváros a maga egészében elmaradt a fejlődésben? Ezt igy nehéz, mert akkor valamihez képest maradt el. Mihez képest? Az országhoz? Ez nem lehet. Az országnak egy fővárosa Van, összehasonlítani sem lehet. A lehetőségeihez képest maradt el a főváros? Altkor ez megvitatandó kérdés. Valóban a főváros a felszabadulás után nem kapta meg azt a részt arányosan, amivel az ország fejlődéséhez hozzájárult. Ez nem bűnös mulasztás. Félfeudális országban láttunk hozzá a szocializmus épitésóhez. Ehhez az eszközöket csak onnan lehetett venni, ahol azt előállították. Ha a főváros ^5-50 %-kal járult hozzá, és a nemzeti jövedelemből ilyen arányban is részesült volna, akkor nem lehetett volna felépíteni a szocializmust. Joggal lehetnek büszkék a fővárosiak arra, hogy oroszlánrészt vállaltak a szocializmus építésében. Eljött az az idő, hogy a főváros megkapja azt, ami jár neki. Ez a helyzet a IV. ötéves tervvel vált lehetővé. Azóta dinamikus a fejlődés, ami a lemaradást is behozhatóvá teszi. Ez az ötéves terv előirányzott fejlesztésre, beruházásra 800 milliárd forintot. 20-21 %-ot kommunális fejlesztésre használ fel. Ezt az arányt tovább növelni nem lehet. Az országban annyival többet tudunk erre fordítani, amennyivel a nemzeti jövedelmet növeljük. Ebből az összegből a fővárosban 76 milliárd forint van előirányozva fejlesztésre. A valóságban 80 milliárdot fogunk felhasználni pl. lakásépítésre, metró építésre, iskolákra, stb. Az ország állapota. A gazdasági helyzet nem könnyű - tudjuk. Ha elő tudjuk irányozni, hogy éves szinten 5-6 %-kal nő a nemzeti jövedelem, akkor a belső felhasználást ennél 2-2,5 %—kal kevesebbel számolhatjuk az ország adóságai miatt. Vannak nekünk ismert és jogos igényeink, ezeket össze kell mérni az ismert lehetőségekkel. Másképp nem lehet csinálni. Sorrendet kell tartani, hogy mi a fontosabb, mi a sürgetőbb. Ennek megfelelően kell elosztani a rendelkezésre álló eszközöket. Nemcsak el kell osztani, hanem takarékosan, célszerűen, okosan fel is kell tudni használni.Ezt erősen aláhúznám. Ez a főváros egyik alapproblémája, merem mondani, hogy az ország problémája. Május 30-án Pol.Biz. elé vittünk egy javaslatot a főváros fejlesztéséről, és nagyon fontos megállapítások születtek. Nagy támoga-L - j
