Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1975-09-25

r "i- 5 -ür.Simon János: Meggyőződésem, hogy gz az anysg jo, tartalmazza mindaz L t ami miatt 1 óvvgI ezelőtt lovottük napirendről. Tartalmazza a kü­lönböző mutatókat. Összehasonlít, igy kiderül az is, hogy sok területen, a következő ötéves tervben, nem érjük el a főváro­si átlagot, mert nem érhetjük el. Az alternatíva kérdést lehet vitatni, de addig nem lehet ilyet kidolgozni, amig a Fővárosi Tanács terve is csak előzetes. Nem javasolom, hogy még egy ilyen alternatív anyagot tegyünk mellé. Szociálpolitika terén a kerületek nagy lépésben fognak előre­lépni. Bölcsődei téren mindenütt "szőrit a kapca". Mi utolsó helyen vagyunk ebben a tekintetben is. Komoly problémával lcüz­­ködünk, de ha ez a terv - ^50 férőhely - megvalósul, azt jelen­ti, hogy 150 fo-al megemelkedik a férőhely. A legkomolyabb prob­lémát megoldottnak tekinthetnénk. Ha a 15 '/ó-os férőhelyet elér­jük, akkor helyben vagyunk bölcsőde terén. A Rákosvölgye TSZ felvetésében volt szó a Dormánd úti óvodáról, de szintén égető nekünk a Zrinyi úti orvosi rendelő is. Szeret­tem volna hallani errős is valami biztatót, annak ellenére, hogy munkaerő gondokkal küszködnek. Én is a kapacitás-hiányt látom a legnagyobb gondnak. Nem lehet­ne-e a Fővárostól olyan segítséget kapni, hogy az a 21 ezer munkás, aki eljár innen dolgozni, és máshol képez a munkájával alapot, valahogyan ezt az alapot visszakapni. Jávor János; , , Az anyag jelentőségét aláhúzza, hogy a szocializmus epitesének mai szakaszában elengedhetetlen a korszerű, megalapozott terve­zés. Elengedhetetlen a tanácsi önállóság növekedése, a várospo­litikával való körültekintő foglalkozás. A kerület elmaradottsá­ga, dinamikus fejlesztése szükségessé teszi a fejlesztés útjának meghatározását, ezen belül a következő ötéves terv célkitűzései­nek körültekintő rögzítését. Ezt vázolta fel a PB 1973* február­jában. E feladatnak eleget tesz az előterjesztés, célratörő és teljes az anyag. Mindenek előtt a kerület sajátossága határozza meg a fejlesztés fő irányát. Ezen belül az V. ötéves terv kiemelt ^ feladatát képezi az óvoda, iskola, kommunális ellátottság fejlesz­tése, lakás építés. Ez jó. De meg kell határozni a távlati célki­tűzéseket is, azt, hogy hova akarunk eljutni. Mezővárost, üdülő­várost akarunk? Nem. Kertes, beépített budapesti részt akarunk, ami formájában városias, de figyelembe véve azt is, hogy Budapest egy része vagyunk, szomszédaink vannak, és ezzel kapcsolatos fela­dataink is. Az öt települést egységes kerületté kell "fércelni", úgy, hogy egyben a kerület-központot is fejlesszük. Nem közünbös itt, hogy a fejekben is el kell végezni ezt a munkát. Az ellátá­si szintek emelésével, ipartelepítéssel egyetértek. ^ Az anyag lehetőséget ad, és indokolja azt, hogy feltárjuk a fe­szültségeket. Gond, hogy a Fővárosi Tanácsnak nincsenek tervszá­mai, de több ennél, hogy feltártuk a feszültségeket. Ez lehető­vé teszi, hogy tudjuk, mivel kell számolnunk, nem ér meglepetés, miért kell sokoldalúan harcolni, és hogy mit kell előkészíteni gazdasági, műszaki vonalon. A távlati célkitűzésekbe jól illesz­kedik az V. ötéves terv. Ez biztosítja a tervciklusok közötti fo­lyamatosságot. Egészben a rósz optimális megoldását. Az anyag biztosítja egy—egy ágazat sokoldaló fejlődését, ezzel kapcsolatos célkitűzések reálisak, komplexek. Egy-kót terület van, ahol a komplexitást még tovább lehet javítani /viz, közművelődés, jarda/, L - j

Next

/
Oldalképek
Tartalom