Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1974-03-29
iprS' •■sWWfe ^ & J- 3 -Igaz, hogy a korábbi 5o ^ó~ról nem tudtunk elmozdulni a pártoktatásban. Nem tartjuk kielégítőnek azoktatás színvonalát,melyet a csucsvezetőség is megállapított, ahhoz viszont, hogy az eszmei-politikai egység területén előbbre tudjunk menni, feltétlenül javítani kell a pártoktatás színvonalát, mert a jelen esetben kevés időt tudtunk egy-egy téma alapos feldolgozására fordítani. Ebből adódóan nagyobb szerepet kell szánni a propagandisták képzésére úgy, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően tudjanak tárgyalni témákat. Az 1973-as évhez viszonyítva van előrelépés azon a területen, hogy számonkórjük a pártmunka végzését, bár e téren találkozunk még lazaságokkal: egyes párttagok nein vesznek részt a taggyűlésen stb. Az ilyen párttagokkal szemben a felelőssógrevonással következetesebben kívánunk élni. Ami a szervezeti egységet illeti úgy érzem, hogy ebben is van előrelépés, például az alapszervezeti vezetőségek négy főnek vetették fel azt a lehetőséget, hogy a pártból ki lehet lépni. Az alapszervezeteknél a pártépitő tevékenységgel sokkal jobban kellene foglalkozni - mint ahogyan Somogyi elvtárs is említette - , hogy akik a pártba bekerülnek, azok a Szervezeti Szabályzatban előírtaknak feltétlenül eleget tegyenek. A párt összetételének javítása érdekében is többet kell tenni, mint ahogyan azt aszóbeli kiegészítő is tartalmazta. Egyetértek azzal, hogy az öntisztulási folyamatnak meg kell indulni. A demokratikus légkör megteremtésével kapcsolatban emlitem, hogy nemlehet lemondani a bírálatról. A szóbeli beszámolóban említett témát /vizsgálatot/ mi nem akarjuk elkerülni, azt le fogjuk zárai. Sajnos aki a problémákat felvetette az időközben meggondolta magát és kilépett a vállalattól. A másik problémánk, hogy ebben akérdósben egyes párttagok is másképpen beszélnek. Javaslom a PB-nek az előterjesztés és a szóbeli beszámoló elfogadását. ür.Mezei Gábor: Az anyag nagyon részletesen, politikusán tárgyalja a témát,és a határozati javaslat is alkalmas arra, hogy a konkrét feladatokatinegjelölje. Sokat vitatott kérdés a társadalmi munka végzése, amit Albert elvtárs is elemzett. Azzal teljesen egyetértek hogy a társadalmi munka egy részét nem lehet csak munkaidőben végezni, - mi ezt ismerjük és támogatjuk. Nálunk természetesnek veszik a gazdasági vezetők, hogy ezt igy kell csinálni azzal, hogy az illető gazdasági munkáján is eleget tegyen. A társadalmi munkának van azonban egy olyan vonatkozásais amire adó kell figyelni, például egyes társadalmi szervezetek az üléseiket, bizottsági üléseiket nem feltétlenül munkaidő alatt kell, hogy megtartsák, bár ez nem általános, de vállalati szinten erre oda kell figyelnünk. Ami a társadalmi munka megbecsülését illeti, redszeressé tettült, hogy április ^.-ón, november 7.-én csak azokat a dolgozókat jutalmazzuk vagy tüntetjükki, akik a társadalmi munkában élen jártak. Kialakítottunk egy olyan redszert a Pártbizottsággal, hogy akik a társadalmi munkában és a gazdasági munkában is élen jártak, azokat is jutalmazzuk. A demokratikus légkörrel kapcsolatban: ebben a vonatkozásban a kommunista gazdasági vezetőknek még nagyon sokat kell tenni. Találkozni olyan ellentétes hangokkal, miszerint "divat” a vezetők szidása. Ezért el kell választani a pártszerii bírálatot a demagógiától, biztosítva, hogy pártszerü keretek között a párttagok elmondhassák véleményüket. . / . L j
