Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1971-04-07
í 1- 5 -állást abban, hogy a kapitányság személyi állományát anyagilag és erkölcsileg is meg kell becsülni. Célszerű lenne, ha az illetékes eljáró rendőrhatóságok a nyomozás során is adnának felvilágositást a vállalat vezetői részére. Ez vonatkozik a rendészetünk vezetőségére, akik kicsit hathatósabb módszertani segitséget kérnek és várnak a kapitányságtól. dr. Baranyai György: Ezúton köszönöm meg a pártbizottság raeghivását ezen ülésre. Mivel a jelentés elsősorban társadalmi hangvételű, ezért igen jónak tartom, tájékoztatást ad a kerület közrend- és közbiztonsága helyzetéről, E vonatkozásban az elmúlt évtizedek során bizonyos illúziókat tápláltunk abban, hogy a társadalmi fejlődés során az emberek tudata megváltozik. Ezzel szemben csak bizonyos mértékben csökkentek mégis a bűncselekmények, bár ez a csökkenés a kerületre nagymértékben vonatkozik. Szembe kell nekünk nézni azzal az ^ igazsággal, hogy a bűnözésnek obektiv és szubjektív okai vannak, melyekből levonhatjuk a következtetéseket. Ezeket azért vetem itt /'-■v föl, mert elsősorban politikai kérdésekről van itt szó, s ezen belül egy szakmai tevékenységről, melynek még jobbá tétele össztársadalmi érdek úgy, hogy a jelenlegi helyzetet fokozatosan tegyük jobbá. Ezt a megközelítést tartom nagyon jónak a jelentésben, és azt, hogy a javaslatok is igy vanak megfogalmazva. Ezen a fórumon is szükségesnek tartom elmondani, hogy mi a XVII. kerületi rendőrkapitányság munkáját jónak és eredményesnek tartjuk, jól dolgoznak a csökkent létszám ellenére is. Azonban a mi feladatunk szélesebb skálán mozog, melyről a jelentés nem beszél igy pl,, a közlekedésrendészetről, igazgatási rendészet, bírságolási rendészet stb. Mivel itt elsősorban a társadalmi tulajdon, a személyi tulajdon van szóban, szólok a társadalom bevonásáról, mely alatt azt kell érteni, hogy növeljük az ilyen tevékenységet végző szervezetek aktivistáinak számát, pl. növelni lehetne a társadalmi rendőrök számát, vagy bevonni az ifjú gárdistákat illyen jellegű munkába, úgy hogy a tanácstagok is közbeléphetnének olyan jelenségekkel szemben, mely a kerület közrendjét zavarják. Bár arról is szólni kell itt, hogy a kerület közrendje, közbiztonsága jó, de van még teendő, mert ahogyan nem figyelünk oda, megugrik a bűnözés száma, s ez érvényes erre a kerületre is. A hozzászólások során több vitatott kérdés merült föl, ezekről pár szót; mi azzal segitünk igazán, ha fölfedjük azokat, akik lopnak. Meghatározott keretekben azonban azokat az eseteket hozzuk szélesebb körben nyilvánosságra, melyek tanulságuk szolgálnak. A velük szembeni magatartás-módnak az a lényege, hogy megfelelő módon járjunk el az elkövetőkkel szemben. A törvénybe ütközőkkel szemben minden esetben el kell járni, és erre itt is hangzottak el példák. Nekünk kommunistáknak feladatunk, hogy a párttagok ilyent .ne kövessenek el, ebben élen kell járjunk. Van azonban számos olyan ügy, mely nem a rendőrség funkciója, igy pl. az alkoholizmus elleniküzdelem, - itt is különbséget téve, hogy ki alkoholista, és ki nem, - vagy ha egy gyerek elvesz valamit, akkor az miért mindjárt a rendőrségen köt ki, miért nem inkább a KlSz szervezetek foglalkoznak vele, hiszen a fiatalokkal csak a KISz szervezetek tudnak igazán foglalkozni. Szó volt itt a jehovizmusról, mely tényleg törvénytelen tevékenység. Ennek üldözése sem közvetlenül rendőri tevékenység, de minden olyan dolgokkal szemben, mely törvénybe ütközik fel kell lépnünk, pi. házalás, agitálás a fennálló rendszer ellen, stb. .A
