Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1965-01-16

i i ü I- 6 -után különböző szervekben vita indult arról, hogy az 1965 évi tervet hogyan csinálják végig. Legtöbb helyen azonban elsősor­ban a panaszok jöttel^felszinre, hogy milyen téren, mit kell még jobban csinálni. Általában az rögződött meg az emberekben, hogy valami nagy baj van, mert mi most mindig csak a hibákról beszélünk amit a felsőbb vezetés nem akar megmondani, vagy nem tudja hogyan megmondani. Idézném ^sidi elvtárs szavait: hogy nincs nagy baj, probléma van, és ha a problémákat nem számoljuk fel, akkor baj lesz. Vagyis mi most a hibákat azért emlitsük fel, hogy azokat ki kell javítani. Nincs rendben viszont az, ha tényleg mindig csak a hibákról beszélünk, különösen akkor ha az emberek között vagyunk, és nem is reális mindig csak a hibák­­rél beszélni,. Mindenki érzi és látja, hogy szocialista társadalmi rendszerben élünk és dolgozunk, s nem is dolgoztunk eddig rosszul. Hogy van­nak hibák, ez kétségtelen, - de nézzük meg honnan indulttunk el: 1945-ben a felszabadulást követően az akkori vezetőket a fizi­kai munkából vettük ki, és ezekkel az emberekkel kezdtük meg az uj rendszer^ kiépítését melyre gyakorlati példa még nem volt. Ilyen rendszer még nem volt Magyarországon. Igaz, hogy itt volt előttünk Szovjetunió példája, akiktől nagyon sokat vettünk át, később azonban rájöttünk arra, hogy nem lehet nekünk mindent a Szovjetunió példája nyomán másolni. Ezekután tehát adva volt az,^hogy nekünk saját bőrünkön kellett megtanulni vezetni. Világos tehát, hogy munkánkat bármennyire is igyekeztünk jé vé­gezni, mégis csúsztak be hibák. Iíiába akartuk mi jobban megcsi­nálni, amit megcsináltunk, - nem volt hozzá tapasztalatunk. Per­sze azt is figyelembe kell venni, és meg kell említeni, hogy .-v 1956 ol°tt nem nagyon lehetett a hibákról beszélni, - abban az időben állt az, - arait Balogh elvtársnő felszólalásában elmon­dott, - ma viszont mindenki nyugodtan elmondhatja véleményét. A határozatból adódóan jónóhány intézkedésre sor kell hogy ke­rüljön, de nem azért, mert ebben az orzságban nagy baj van. Mi el akarjuk hagyni - amiről már annyit beszéltünk - a legfej­lettebb _kapitalista országokat abban, hogy a legjobb életet biz­tosítani tudjuk. Ismeretes az olvtarsak előtt, hogy a tőkés rend­szer és a szocialista társadalmi rendszer is fejlődött. Ha a mi viszonyainkból indulok most ki, ezt fejlődésében nézzük, akkor azt lehet látni, hogy nem nagyon hagytuk el a kapitalista or­szágokat. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha olyan ütemben me­gyünk, haladunk továbbra is mint eddig, akkor nagyon nagy célki­tűzéseket nem tűzhetünk magunk elé, pedig megvagyunk arról győ­ződve, hogy a mi rendszerünk jé csak fel kell számolni a meglé­vő és még előforduló hibákat. Pelvetette pl. Vadász elvtárs, hogy a dolgozó miért olvashat újságot munkaidőben, - azért mert hagyják neki, és annak is hagyják, akit Ő enged olvasni, stb. Persze azt sem lehet most csak úgy kijelenteni, hogy mindent rosszul csináltunk. Ma már más világban élünk, mint éltünk ko­rábban, mindennek van valami oka, és kihatása. "Isősorban eze­ket a lazulásokat kell nekünk felszámolni. *• J

Next

/
Oldalképek
Tartalom