Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1964-12-11
-14 -Lehet, hogy Balogh elvtársnő felszólalása során mondott reális, és nem reális dolgokat is, - mindenesetre véleményét meg kell hallgatni, és nekünk az a kötelességünk, hogy a helyzetet felmérjük. Amit Nádor elvtárs mondott a kertészeti termeléssel kapcsolatban a helyzet az, hogy ón is ismerem annyira az embereket, vezetőket, hogy abban nem fékeznek senkit, hogy jobban és többet termeljen. Viszont Nádor elvtárs - a kertész elmondása szerint - úgy látta a helyzetet, hogy a kertésznek nan igaza, ezért úgy gondolta, hogy neki ezt i$t el kell mondania. Ha a továbbiakban is lesz Nádor elvtársnak ilyen problémája, azt is mondja el nyugodtan, mi azt a helyzetet is felfogjuk mérni. Elhangzott itt olyan vélemény is, hogy van a termelőszövetkezetek részéről egy bizonyos egyhelyben topogás. Ha ilyent konkrétan tapasztalnak az elvtársak, kérjük hogy mondják el. Hangzott itt el vélemény a simazinnal való gyomirtásról is. Véleményem szerint ezt lehet alkalmazni. Viszont azt is tudomásul kell venni amit Gáspár elvtárs elmondott, hogy a szocialista gazdaságon belül létrehoztak tsz-ink egy Valéria-telepet, - elég nem jól néznek ki a tsz-ek háza-tája. Mateovics elvtárs utalt arra, hogy megjelent egy cikk a szocialista mezőgazdasággal kapcsolatban. Meg kell mondani, hogy ezt a cikket egyik tsz-elnök sem olvasta el, - mikor azonban erről a cikkről hallottak, mindjárt ki tudták találni azt, hogy az abban leirtakat miért nem lehet hasznosítani. Vannak azonban más kérdések is, amiről el lehet mondani, hogy egyhelyben mozgunk. Éppen ebből kiindulva a jövő félévben napirendre kivánjuk tűzni, hogy hol tartunk a növénytermelés, és az állattenyésztés területén. Elsősorban azt fogjuk megnézni, hogy az uj agrótechnikai eljárások bevezetése terén hol tartunk. Megnézzük, hogy az adott helyen a pártszervezetek mennyire élharcosai annak, hogy ezek az uj eljárások bevezetésre kerüljenek. Ha a felmerült kérdéseket részletesebben megnézzük, lehet hogy azt szélesebb területre is kifogjuk vinni. Ténykérdésnek veszem azt, hogy termelőszövetkezeteink fejlődésének vonatkozásában van előrehaladás, és ez az anyagban nem globális megfogalmazás. A Petőfi és Micsurin termelőszövetkezetről két évvel ezelőtt azt tudtuk, hogy elvoltak adósodva, rossz helyzetben voltak. Ma viszont már más a helyzet, visszafizettek pl. olyan hitelt is, ami nem is volt esedékes, - bár vannak még vadhajtások, - pl. a Micsurin tsz-ben probléma volt az állattartásai, nem volt takarmány, ugyanakkor a J‘etőfi tsz. a megtermelt fölös árpáját eladta. A jövőben viszont meg lesz a lehetősége annak, hogy egyik helyen megtermelik az árpát, a másik helyen meg feletetik. A két tsz. eg. esitósóvel kapcsolatban el kell mondani, hogy a párttagok, a kommunisták a helyzet magaslatán voltak, mert meg tudtuk velük értetni az egyesitós szükségességé^ hogy a két termelőszövetkezet előrelépett az elmúlt években. Mindaddig mig személyi kérdésekre nem került sor, addig rendben ment minden. Azt viszont megmondtuk, és tudták az elvtársak is, hogy egy termelőszövetkezetbe, csak egy elnök kell. A Párt VB abban foglalt állást, hogy Czerván Márton elvtárs legyen az elnök, mivel Czerván elvtárs üzemgazdasági szinten jobb szakember. A Petőfi termelőszövetkezetben a párttagság viszont nem tette magáévá a VB álláspontját. Mi megmondtuk az elvtársaknak, hogy ezzel minden ! 1
