Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1963-04-18

Nem szőlő lett telepítve 1962-ben , hanem sárgabarack,- a tele­pítést most folytatják. Amit egyszer elértünk termésátlagban, azt elérjük a következőkben is. A tsz-ek részére a műtrágyát illetékes szervek biztosították, - a felhasználás azonban nem reális. A Dózsa Tsz. 1,022,000 rt-ot ruházott be. Ez a beruházás a Dózsa Tsz. erejét meghaladta. A Micsurin Tsz. viszont a parképítői te­vékenységet szélesen alkalmazta, ebből eredően a tsz. olyan elő­nyökhöz jutott, hogy amit saját erőből kellett volna beruházni, azt parképítéssel oldotta meg, - igy a tagoknak többet tudott a tsz. kiosztani. Azt nem tudom megmondani, hogy 1962-ben mennyi volt az öntözött terület, - azonban minden teívbevett területet nem^tudtak megön­tözni, vízhiány miatt. Az ezzel kapcsolatos fejlődésre csak úgy van lehetőség, ha víztárolót tudnak építtetni. A Micsurin tsz-ben már hozzákezdtek ehhez a munkához. Bizunk abban, hogy a geológusok segítségével sikerül vizlelőhelyeket találni. Sajnos a kerület sajátsága és rossz talaj adottságai miatt^nem lehet magasabb termésátlagok elérése felé törekedni, - ezért a megfelelő víztároló felépítését feltétlenül szorgalmazni kell. A számos állatok számának szaporítása sajnos tkarmánykérdést vet fel, - s ez bizonyos fokig határt szab a^létszám__növelesénel. Budapesten nem eél a hizó szarvasmarha'létszám növelése, hanem a tejelő állomány számának megfelelő ütemü szaporítása, tejelőké­pes állapotban való tartása. Kiss elvtársnő: A Fővárosi Tanács VB. Mg.osztálya részéről Tóth László osztályvezető elvtárs azért nem jelent meg a Pártbizott­ság ülésén, mert mg.áb.ülésen vesz részt. Kovács elvtárs: A jelentés azt mutatja, hogy egy sor termelési ágnál bizony nem a legjobban állnak tszreink^ Az tény, íiogy tsz—ek ele — gendő műtrágyát használtak fel, - s 3-969— bán meg uöbbet hasz­nálnak fel, - s ennek ellenére a termésátlagok igen alacsonyak. Az egv kb. hozam alacsony, a költségráfordítás viszont igen ma­gas.°Nem tudok teljes egészében egyetérteni Mateovics elvtárssal abban, hogy az elmúlt évben a műtrágya hatása az aszály ^követ-^ keztében nem érvényesülhetett, - mert amikor már az aszály bekö­vetkezett, akkor műtrágyát már nem is használtunk. A műtrágya hatásának feltétlenül kellett érvényesülni főleg a kalászosoknál. A tsz-ek a vegyszeres gyomirtással jó eredményeket érhetnek el, ezt szélesebb körben kell alkalmazni. __ , , ^ Nem tudom,’, hogy ha a hozamok alacsonyabbak, a költségráfordítá­sok magasabbak, akkor a tsz. vagyon, a közös vagyon hogyan,miből emelkedett? A tervszerű termelésből-e., vagy^egyeb más módón? A tsz~ek feladata lényegében a termelés, a jó termésátlagok el­érése, - elsősorban ezzel is foglalkozzanak. Komolyabban kelene foglalkozni a tsz-ek vezetőségének es szakve­zetőinek az agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a vezetés meg­javításával, a gazdaság működésének állandó elemzésevei. L __ — - --------------------------------------j- 4 -S

Next

/
Oldalképek
Tartalom