Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
*■ '-íj 1 ' '» k * j- 3 -kevés éa meg lett említve az is, hogy télen elmennek és az elmenok, akik nem jöttek vissza Jáger és Galaibooi, nevét említik, hn úgy latom, hogy talán érdemes lenne közelebbről megvizsgálni, vagy legalábbis foglalkozni azzal, hogy vajon mi az oka annak, hogy Jager es Aranyosi nem jöttek vissza, ők nem csupán egyszerű ta&jai voltak a tsz-nek, legjobb tudomásom szerint Aranyosi az ellenőrző bizottságnakvolt tagja, Jáger a fegyelmi bizottságnak, két lenyegeben vezető azemely , akik ott néhány esztendőn keresztül ott működtek, tehát nem lehettek friss tagok, valami oka lehetett, hogy nem tértek vissza, helyes lenne megvizsgálni, mert hogyha erre nem terjed ki a bűntény, akkor talán nem tudunk helyes szamot adni arra, hogy a többi miért nem kiván visszatérít A mezőgazdasági kérdések körében a beszámoló érinti, hogy az illetékesek es en ez alatt a termeltető vállalatokat értem, ^ szolovesszo juttatásoknál, törődjenek többet a termelőszövetkezettel. A mi tapasztalatunk az, a birósá^i eljá á-ok keretében hogy tőrödnek ezek az illetékes vállalatok a kérdéssel az egyéniekkel kapcsolatban. De van olyan tapasztalatunk, hogy talán most mar igy mondom az az érzésem, hogy a tsz-k irányában azért van bizonyoafokú mellőzés, mert lazábbnak látják azt a kötelezettsegeiket, az egyéniekkel szemben és ezt bizonyos perek mutatlak. Ezek mit mutatnak, hogy a termeltető vállalatok megkövetelik a szerzodesszerinti teljesítést, az egyéniekkel szemben a vesszők termeltetesénel, es ha azután valami hogy úgy mondjam nem stimmel, akkor pert akasztanak az egyéni termelőnek a nyakába, és odacitáljak a termelőknek egesz tömegét. A biróságra is nagyon érdekes dolgok derülnek ki. A termelők részéről is vannak hibák és mulasztások, de, hogy azok bekövetkeznek, de végső soron népgazdasági Vonalon karok es hiányok keletkeznek, a termelőtetőknek és is a relelületessege és hanyagsága, és a nemtörődömsége mutatkozik. lyénkor mar az az érzésem, a tsz-ket mellőzik azért, mert úgy gondoljak, hogy az o mulasztásaik es kötelezettségeik a teljesítésiekkel kapcsolatban kisebb a veszély rájuk nézve, hogyha a m aganasokkal szerződnek, mint ha a termelőszövetkezetekkel. Es az lenne a^véleményem, hogy a termeltetők fokozottabban forduljanak a termelőszövetkezetek felé, éa ezután az egyéniek felé, de ok is tartsák meg a szerződéses kötelezettségeiket. Ha nem^ tartják meg, ez visszahúzó erő, visszahúzóként érvényesül, az egyeniek fele, de a termelőszövetkezetek is félni fognak attól. Az al-lattenyésztéssel kapcsolatosan felvetődött különböző problémák es érintette a beszámoló a , gondozás, a tartást, az előfeltételeket. Szabad legyen megemlíteni azt, hogy a közelmúltban lezajlott meglehetősen hosszú per azt mutatja, hogy a tartás előfeltételét, a gondozónak a helyes kiválasztása milyen rendkívüli fontos, de ezen túlmenően követelmények támasztása, a lezajlott Dozsa-fele perben, ahol felmerültek olyan adatok, mintha egy kicsit ez erőszakolva lett volna# Ez az egész perind.itásnak míio''y az érintett dolgozók, akik voltak, igen minimálisan lettek csupán marasztalva, igen vérszegényen, mert nem volt törvényes lehetőség a súlyosabb határozatra. Megmutatkozott az, hogy egyes szövetkezeti vezetők vagy talán a mezőgazdasági osztály részéről is tévesen olyan követelményt állítottak, a gondozók felé, hogy azt a termest, illetve hozamot követelték tőle, amit bizonyos professzorok tankönyvben, illetve kézikönyvben klmunkáltdc 0 ./o L J ____________________________________________________________________________i__________________________________
