Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-05-17
r ... Biczó- gÍvtársnő: A beszámoló Foglalkozott azzal, hogy a termelőszövetkezetekben milyen mértékben nőtt a termelés. E kérdésnél -azt kell még hoz = zátenni, hogy a termeléssel nem nőtt arányosan a jövedelem. En nek egyik fő oka az volt, hogy a tagság nem érezte magáénak a termelőszövetkezetet, a másik fő oka pedig az volt, hogy a t agság nem volt érdekelté téve a termelésben. Ezt az elmúlt pártbizottsági ülés is elemezte, s olyan határozatot hozott, hogy ezen változtatni kell, vagyis a Pártbizottság felismerte, hogy első és legfontosabb feladat, hogy a tagságot érdekeltté tegyük a többtermelésben. A mezőgazdasági osztály ezzel kapcsolatban tapasztalatcserét szervezett. E látogatáson szerzett tapasztalatok alapján - a kerületi termelőszövetkezetek is elkészítették tervüket. A tervlebontás minden termelőszövetkezetben megtörtént, valamint a negyedéves mérések is. A vezetőségi ülések megtárgyalták az uj jövedelemelosztási módszert, mellyel egyetfS értettek. Munkájukat most úgy szervezik meg, hogy mindenki úgy részesüljön a jövedelemből, ahogyan ahoz hozzájárul. A korábbi években viszont nem est alkalmazták, pl. a Dózsa termelőszövetkezet állattenyésztése lemaradással dolgozott, s a szőlőtermelésben dolgozók azért nem kaphattak többet, mert úgymond azt az állattenyésztés elvitte!. A Micsurin termelőszövetkezet vezetőségét dicséret illeti ,mert itt alkalmazták legelőször az uj jövedelemelosztási rendszert, ' s itt figyelembe veszik az értékesítési tervet is. -^nnek eredménye az - mint Szerván elvtárs is mondotta - hogy a tagoknak nagy a munkakedvük, reggeltől késő estig dolgoznak. Lényeges feladata a mezőgazdasági osztálynak, és a termelőszövetkezetek vezetőségének, hogy minden tsz-ben bevezetésre kerüljön az uj jövedelemelosztási rendszer, figyelembe véve a ’ takarmány-mennyiség felhasználását is. Feladata továbbá a mezőgazdasági osztálynak, hogy a jövőben töb^ bet legyen kint a területen, sokkal több segítséget nyújtson a tsz-szakvezetőségének, valamint segítse a szövetkezet politikai munkáját is. A tsz-tagsággal történő beszélgetések alkalmával magyarázzuk meg, hogy minden tsz-tag úgy kapja meg illetményét, ahogyan azért megdolgozik. Káli elv társ: ’A főv. f ánács részéről - ismerve a helyzetet, én jónak értékelem a beszámolót. A mezőgazdaság szocialista át szervezése^igen komoly feladat volt, melyről a beszámoló részletesen beszélt. A termelőszövetkezetekben egyik-másik üzemágban minőségi javulás van, - viszont a hiányosságokat sem lehet elhallgatni. A Főv. Tanács mezőgazdasági osztáylának az a véleménye, hogy a hibák akkor kezdődtek el a termelőszövetkezetekben, mikor épen legjobban ment! Ezzel kapcsolatban a Főváros részéről, és a kerület is levonta a következtetést, s a jövőben igyekszünk úgy dolgozni, hogy ilyen téren im ne forduljanak elő hibák, főleg a vezetés,"esen belül is a szakvezetést illetően. Meg kell érteni minden tsz-vezetőnek azt, hogy ha egy egyéni dolgozó bemegy a tsz-be dolgozni, - milyen felelősség hárul ezzel kapcsolatban rájuk. Első és legfontosabb feladata a tsz-vezetőknek: a terméshozamok emelése, és az önköltségek csökkentése. E téren.azt hiszem minden tsz-nek komoly tennivalója van. Komoly jelentősége van a XVII.kerület termelőszövetkezeteinek - állattenyésztés vonatkozásában. Alapvető kérdés, hogy az állattenyésztés minden esetben rentábilis legyen, mely három alapvető tényezőből áll: L - j