Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1962-09-27

í I- 39 -Elgondolkodtam, hogy akkor amikor részletesen foglalkozunk a mezőgazdaság kérdésével - ami a kerület sajátos jellege - pa­raszti munkát végző, vagy jelenleg végző - a Pártbizottság ösz­­szetételében alig van, - nincs is. Es én úgy^gondolom, iiogy na­gyon jő lenne a jövőben az ő jelenlétőkben, és ezért válik szük­ségessé az egyesítés kérdése. Persze azok akik nem lesznek az uj Pártbizottság, vagy Végrehajtó Bizottság tagjai azokról se feledkezzünk meg, mert az elmúlt évben volt olyan tapasztalat hogy "na megtette a köteleségét, akkor mehet. És végül a Pártbizottság munkastílusával kapcsolatosan - azon megállapít ássál amit Kiss elvtársnő elmondott, azzal egyet­értek. Úgy érzem, hogy a Pártbizottság dolgozói, és vezetői részéről is nagyobb bizalomnak, az önállóság sokkal nagyobb­­^ mérvű figyelembevételével kell a kerületben dolgozó elvtársak és gazdasági vezetőknek a munkáját irányítani, ügy érzem, hogy a kollektivitásra is egymás között nagyon nagy szükség van ®ert akkor mentesül az ember az esetleges szubjektív érzések­től, ami nemcsak bennünket jellemez, hanem jellenes az emberek­nél. Zsolnay elvtárs azon megállapításával, amely a 12-14 éves lá­nyokra vonatkozik, annyi a reagálásom, hogy egyeértek neki azon kívánságával, hogy mind a pedagógus, mind a szülők ezen a téren többet kell, hogy tegyenek, bár ilyen vonatkozású fel­világosító munka folyik, és jó utón folyik. Szó volt itt röviden a lakáskérdésről. Uondomol, hogy Budapes­ten is akad olyan Pártértekezlet , amely fölveti a jelenlegi lakásjogszabályoknak a megreformlását, mert nagyon lenne ha ezen a téren egyszer rendet teremtenénk. Ez szorosan összefügg ^ qzzal a problémával, amit itt Zsolnay elvtárs számokkal feje­zett ki. Végül, ami a pedagógusok további ideológiai fejlődését illeti, mi egyetértünk azzal, hogy az ember soha nem tanul eleget,^nem mondhatja, hogy befejezett a tudása, de a pedagó usok részére az a 3-4 alkalom, az a tanitási idő alatt történt, ami azt jelentette, hogy a kkor tanitási idő az iskolában nem^volt. Te­hát az az útja nem járható már, hogy ezek a tanítási órák ro­vására történjenek meg. És ezzel függ össze -véleményem sze­rint - a pártmunka társadalmasításának a kérdése is. En egyet értek azzal, hogy ezt szélesítjük. Úgy gondolom, hogyhelyes lenne a pártonkivüliek számát is bevonni ebbe a társadalmasí­tásba, de úgy hogy es ne menjen a napi munkaidőnek a rovásá­ra, hogy ezek az elvtársak, vagy pártonkivüliekne úgy értel­mezzék",' hogy ez a társadalmi munka csak munkaidő alatt végez­hetők el. Kiss Ferencné .Ivtársnő! Kedves Elvtársakl Azt mondható®, hogy mind a 14 elvtárs sokat adott a beszámoló­hoz, a beszámoló készítőjének, és azt hiszem, hogy ha mi fi­gyelembe tudjuk venni mindazt amit elmondtak az elvtársak,, és megfelelően betudjuk építeni a Pártértekezlet beszámoló­jába, akkor azt mondhatjuk, hogy ténylegesen elérte a célját a mai Pártbizottsági ülés. /.( O t---------------------------------------------------------------------------------j a*~r r-'.mtrn * SfiJHkW*

Next

/
Oldalképek
Tartalom