Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
í ‘ i * 1-32-A rendszeresség hiányzik ezen a területen. Ugyan akkor a Budapesti Pártbizottság a határozat át, . ajely az önköltségcsökkentésre, termelékenységre, anyagtakarékosságra vonatkozik, beépíttettük az intézkedési tervünkbe, de meg kell azt is mondani, hogy általában véve intézkedési terveinket sem úgy forgatjuk ahogy azt forgatni kellene, és az abban lévő feladatok végrehajtásánál is mutatkoznak bizonyos hiányosságok, ami abból adódik, hogy ezeknek a határozatoknak az ellenőrzésére sem eléggé térünk vissza. Szeretnék egy párszóval a beszámoló azon részéhez, amikor feladatként állitja a pártszervezetek elé, a termelés pártellenőrzésén kivül az irányitó szerepnek a kérdését. Vélev ményem szerint ilyen vonatkozásban teljes egészében nem_tudok egyetérteni Zsolnay elvtársnak a hozzászólásával, mivel az ő hozzászólása véleményem szerint egy kis lebecsülése is az alapszervezetek vezetőségének, főleg akkor, amikor jelenpillanatban ha arra vesszük az irányt, hogy az alapszervezetek vezetőségeibe olyan emberek kerüljenek be, akik elsősorban mérnök képzettséggel, technikusi képzettséggel, véleményem szerint ezekben az emberekkel meg van a lehetősége annak, ha az irányitó szerepet ilyen vonatkozásban be tudják tölteni, ehhez azonban egy szükséges, hogy a pártszervezetek határozatait idevonatkozóan, a gazdasági vezetés is tartsa szemelőtt. Mert ebben a tekintetben van hiányosság az alapszervezetek vonatkozásában is mert, ugyan mi is hoztunk ilyen határozatot, hogy akár a negyedéves tervek összeállitásánál, éves tervek, , de távlati tervei összeállitásánál is feltétlenül résztkivánunk venni, javaslatainkkal elő kivánjuk segíteni, azonban ez a , hát ugyan most már a taggyűlésünk után kezd érvényre jutni, csak nekünk is azon kell lenni, hogy ez a határozat valóban be is legyen tartva. Befejezésül szeretnék foglalkozni még egy kérdéssel, sokan a hozzászólásukban mondjuk annak adtak olyan kifejezést, vagyis örömüket fejezték ki olyan vonatkozásban, hogy a kerület helyzete végérvényesen rendeződött, Nagy Budapesthez tartozunk, talán ilyen vonatkozásban én jobb szeretném ha ez nem igy állna, de tekintettel arra, hogy a beszámoló foglalkozik olyan vonatkozásban üzemünkkel, hogy a Minisztérium határozatlansága megmúl átkozik bizonyos tekintetekben és talán ehhez a határozatlansághoz nagymértékben hozzájárul a gazdasági bizottságnak az a döntése és határozata, jelyszerint üzemünket a kettes kategóriába sorolta és hát ez azt jelenti, hogy üzemünket tovább fejlesz teni nemvlehet, tehát épitkezés üzemünk területén nem^lehetséges. Hát ha nem tartoznánk Nagy-Budapesthez ez lehetséges volnja és korlátlan fejlődést lehetne biztositani az üzemnek. Jó^ volna azon gondolkodni, hogy - és talán javaslatként felvetném - hogy esetleg a Pártbizottság gondoljon olyan formában erre a fejlődésre, - nem kell bennünket elvinni Pécelre, mi jól érezzük magunkat a XIII. kerületben - csak vegyék figyelembe azt, hogy végeredményképpen ez a kerület ezzel az egy üzemmel rendelkezik és tegyék lehetőévé, hogy ez az egy üzem fejlődhessen úgy, mint pld. a bezsúfolt Ruggyanta-árúgyár , ahol éppenséggel a IX. kerületbe beépitett Kénsavgyár és egybek. 33 *» j s
