Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
' 1 1 " 1 1 "í 1 \ % »*- 23 -tsne ilyen irányban, hogy ők előbbre jussanak, termelvényeiknél a kertgazdálkodásban. Nem közömbös az, hogy mennyire tudjuk növelni az áru mennyiségét. Nyilvánvalóan, hogy ha ezt megfelelően tudnánk irányítani, nyilvántartani évről-évre sok millióval tudnánk növelni, a kerület ellátását. Ezzel kapcsolom a másik kérdést a kisállattenyésztésnek a felemlitése, melyre alkalmas a mi kerületünk, és a többi kerület is arra, hogy ez a kismennyisé^ü takarmány, zöldséghulladék minden háztartásban megtalálható. Óidon tudná a kisállattenyésztést tartani. Ezzel is kellene foglalkozni. Kereskedelem vonalán állandó probléma a budapestre járó dolgozók ellátása. Ugyanis este hazajövet nem kapnak kenyeret, a boltban már vagy pl. gyümölcsöt nem kapnak mert napközben elfogy. Olyan kicsi az árukihozatal ezekben az üzletekben pl. Rhegyen. Ténylegesen hónapról-hónapra, télen és nyáron ha a vonatról hazajönnek a dolgozók nem tudják megoldani az életszüksgéletükhöz szükséges bevásárlást. Ezért kényszerülnek pesten bevásásrolni a belvárosban valahol bevásárolni, egésznap cipelni, a vonaton egyébként is zsúfolt az utasközönség, cipeli a kétkilós kenyeret, a káposztákat, burgonyát, és mindenféle árut. A kereskedelmi osztálynak ezt a kérdést meg kellene vizsgálni. Odaösztönözni ezeket az üzleti vezetőket, annyi árut rendeljenek, hogy ténylegesen a dolgozó este is megtudja vásárolni. Állandó panasz a pártszervezetek felé - évek óta, és nem vagyunk képesek megoldani! Pedig már jeleztük eleget! Nádor Miklós: Kedves Élvtársak! , Több elvtárs már hangozttatta, hogy a beszámoló jó, egyébként az a véleményem, hogy a beszámoló tökéletes volt, mélyen elemezve voltak a kérdések benne, elég hosszú is volt - ez nem olyan nagy baj, és igy jó. Nem is a beszámolóhoz, én nem akarok hozzátenni semmit, semmit elvenni. Hanem néhány kérdéshez szeretnék szerényen hozzászólni. Egy mezőgazdasági kérdés amihez hát - bevallom őszintén nem vagyok nagy szakértője - a mezőgazdaságnak. De itt az mondjuk, hogy a XVII.kerület, egy mezőgazdasági jellegű kerület. Azt mondja a beszámoló, hogy 831 család dolgozik a termelőszövetkezetekben, 92o - ha jól tudom - taggal. Elvtársak ha itt leszámolom azokat az elvtársakat, akiknek a szakmája nem mezőgazdasági volt, akkor kb. azt jelenti, hogy egy családból, egy fő dolgozik mezőgazdasági vonalon a kerületünkben. %-ban azt jelenti - elvtársak - hogy a mezőgazdasági kerületünk össz-lakósságnak kb. másfél %-a dolgozik mezőgazdaságban. Ez egy kicsikét furcsa dolog, mert mégis ha mezőgazdasági jellegű kerület, és másfél %-a foglalkozik mezőgazdasággal, csak a föld van meg, de mezőgazdasági dolgozó nagyon kevés van a kerületben. Elvtársak- ezek a tagok is - kis kivételével - többnyire 5o és 7o év körül vannak. Gépesitve még a szövetkezeteink nincsenek úgy, hogy az emberi erőt nélkülözni lehetne. Ezek az emberek is lassan kifáradnak, megöregszenek, és bizony ha nem lesz kellő gépesítés, akkor újabb és súlyosabb problémák elé fognak a termelőszövetkezetek állni. Mi lehet ennek az oka? Véleményem szerint, hogy minden családból, főként a családfő, idősebb megy a termelőszövetkezetbe dolgozni. A fiatalság huzódszkodnak, elmennek. Érthető, budapest környékén vagyunk az ipar, a város, a szórakozás, sok szép minden vonza őket az ipari üzemekbe. L j
