Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
"i -áwm * '' w 1 II I .jl \ *- 18 -dr«Toldi Lajos: Tisztelt Pártbizottság! Meghallgatva a beszámolót, a felépítésével kapcsolatban szeretnék beszélni arról, hogy helyesnek tartom a beszámoló rövid bevezetés után a mezőgazdaság kérdését tagjalja, majd át tér az ipari és más kérdésekre. Itt azonban úgy vélem, hogy a mezőgazdasági problémák helyes taglalása után szóval több kérdés ismétlődik más-más területen a beszámolóba. Én azt ajánlanám, hogy a mezőgazdaság után az ipar és a várospolitikai kérdések kerüljenek egy ilyen fő cim, xagy á—--ée-akker-»em-eeHé»ek alá, és ebben akkor nem esne úgy széjjel a beszámoló, jobban lehetne koncentrálni, majd a szociális és kulturális problémája a kerületnek, amiben kétségtelenül jelentős előrehaladás van, és a másik oldalon jelentős lemaradásról hallunk és tudunk itt a kerületben és eztkövetően az elméleti , ideológiai mu^ka, majd a pártépités kérdésére taglalódik a beszámoló, amit igy ilyen formában helyesnek tartok és az rányokat tekintve viszont úgy gondolom, hogy bár mezőgazdasági kerületről van szó, azért 45-50 perc körül van a mezőgazdasági rész, hogy ezzel szemben az ipar es a kommunléális problémák valamint az ezt taglaló rész, ha jól vissza emlékszem, akkor as 20-25-perces. Kétségtelen, hogy az arány nem vitás,hogy a mezőgazdaság javára áll, mégis talán itt lehetne bizonyos aránytalanságokat kiküszöbölni és arányosabban elhelyezni]/, arányosítani a beszámolónak egyes részeit. Szeretném megemlíteni ezek után, hogy nagyon fontos és a Kongr. irányelve is foglalkozik, hogy a népi nemzeti egység kialakulásának problémájával. En úgy vélem elvtársak, hogy ez a kerület van abban a helyzetben, hogy ugye itt ebben a kerület’ ben luknak nemzetiségi szempontból is szlovákok, németek, és magyarok. És nem tudom, ezeket tudom, mint főbb tényezők, ugye? Ez az egyik oldala a problémának, na most a második, mint probléma a másik oldal Zsolnai elvtárs megemlítette, hogy 5 régi értelmebevett községből áll a kerület. A lkokálpatrionalizmus rendkívüli mádon még ma is él, és a kerület egyésge, miután most már valószinü hogy véglegesen eldőlt ennek a sorsa, hogv nagy Budapestnek tudjuk és az egész fejlődésünk is már e felé megy, megmondom, hogy ha most itt is ugyan igy problémaként jelentkeznek ezek a kérdések. Valamikor ugye mesélik a jó, régi ismerősök és az őshonosok itt, hogy a szlovákok azok nem mertek elmenni Rákoscsabára, de viszont igen nagy a probléma. Óriási nagy a fejlődés is és azért ez ugye ténylegesen } azt mutatja, hogy a politika beli és tudatbeni fejlődés ezen a térén jelentős. Ugyanakkor viszont a másik oldalon a községek közötti villongások azok még mindig bizonyos elég súlyos problémákat vetnek fái, és emiatt politikai erőnk is südtexgjuüta elforgácsolódnak, va^ peidg áldozatává esnek ennek a helytelen szemléletnek és sokszor partszervezeteinkben is jelentkeznek itt-ott különböző ilyen viták, az ujtelep igy, igy a Rákoscsabán igen, de a Rákoshegy, szóval nagyon nehezen tudunk mi úrrá lenni ezeket a dolgokén, ami persze együtt fog majd járni egyébként aa kerület általános fejlődésével, hogy ez csökken, de talán tényleg lehetne itt néhány, szóval ez egy olyan motivum lehetne a beszámolóban ezt megemlíteni, hogy azérfe itt mind a két vonatkozásban az összes problémák mellett vannak eredményeink, de még komoly feladataink vannak e téren.
