Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1961-11-29
— —,, '----------------- --■— t—-----— 1 r" * I I I '-lakájáról, azt én is magamra vehetem. Bár a bírálatot minden esetben elfogadtam, de azt tovább is adtam a VB tagjainak- és tovább lefelé. Legfontosabb feladatunk most, hogy az ifjúsági szövetség középpontjába most a termelés kérdését állítsuk, es legyünk nagyon következetesek a munkába. Olyan időszakot elünk, amikor az ifjúsági szövetség betölti feladatát,^ a párt munkájához, a feladatok végrehajtásához megadja a támogatást. Duchon Jenő elvtárs; , Ury érzem, hogy a mai Pártbizottsági ülés - a vitaja alapjan - a célját még nem érte el. Tóth elvtárs referátumában tájékoztatta’ a Pártbizottság tagjait a XXII. Kongresszus anyagáról. A hozzászólások zöme azonban, illetve eddig hozzászólok csak függetlenített elvtársak voltak. A pártbizottsági tagok evesbe szóltak hozzá, pedig célunk az hogy az elvtarsak hozzászó— lásaikal is segítsék munkánkat, hogy a lecsökkentett apparátusunk hogyan dolgozzék tovább. A XXII. Kongresszus anyagéval kapcsolatban: az utóbbi időben nagyon sok elvtársai elbeszélgettünk. Tapasztalatunk, hogy az elvtársak foglalkoznak az anyaggal, - tanulmányozzák, de nem olyan formában mint kellene, pl. többet foglalkoznak a személyi kultusz kérdésével, mint a kommunizmus építésével, a btnte védelmének kérdésével. Úgy érzem azonban, hogy ehez egy bizonyos fokig mi is hozzájárultunk, mert a XXII. Kongresszus befejezése után egy várakozási álláspontra helyezkedtünk, vagyis nem éltünk azzal a lehetőséggel amit a Kongresszus menete adott: hogy milyen irányban kell dolgoznunk, építenünk, mi az a cél amit el akarunk érni. Ezt a vonalat mi sem irányítótií uk A magam területén az alapszervezetekoen tanulmányoztam, Hogy miért inkább a személyi kultusz-kérdésével foglalkoznak töb-v bet! Ekkor felvetődött bennem a kérdés, hogy hogyan tovább, helyes volt-e egyáltalán most felvetni e kérdést, vagy nem-e bontja inog a bizalmat? Ezt azért mondom el az elv társaknak, mert á?-á3-ban mikor én a mozgalomban kerültem, úgy nezett ki, hogy Rákosi neve egyenlő a párttal. Ebből a nézetből csak 1953 után kezdtem kilábadozni, mikor mint párttitkar kezdjem dolgozni, ehhez hozzájárult még az 1956-os ellenforradalom is, mely jé magammal együtt - még egy sor elvtarsat "rázott nelyre. E problémákat főképp abban látom - hogy bar olvastak az elvtársak a Kongresszus anyagát - de nem elég mélyen, s inkább csak a személyi kultusz kérdését ragadtak ki. E problémához még hozzájárult az is, hogy újságjaink is csak a személyi kérdéseket tárgyalták bővebben. A másik tójyezo pedig az, hogy valójában az emberek a személyi kultusz kérdését nem a két fo kérdéssel együtt vizsgálták, hanem C3ak a személyi ügyeket. Az apparátus munkájával kapcsolatban: a beszámoló felvetette a problémákat, de véleményem szerint sokkal tobD negatív dolgot lehetett volna felvetni. Sajnos ezt a partszervezetek sem tették meg a vezetőségválasztd taggyűlések alkalmával. Hiba nálam az, hogy nem vagyok elég következetes, meg a hozsamtartozé pártszervezetekkel szemben sem, valahogy "megértem' a problémáikat, és belemegyek abba ami nem helyes, melynek kárát a pártszervezetek lássák. Megelégszem azzal, hogy csak bírálom L J __________________________________________,________-___________________________________