Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
f j » t- 10 -szövetség tartalma: a szocialista tulajdon megteremtésének és megszilárdításának jellegzetessé válása a mezőgazdaságban is időszerűtlen célkitűzés lett volna. A kibontakozott folyamat politikai következményét, hogy az elmúlt és jelenlegi esztendőben a..munkás-paraszt szövetség szilárdabb lett, a budapesti párttagság és párton kívüliek többsége világosan látja. Ezért tartotta helyesnek és szükségesnek a szocialista átszervezés jelenlegi ütemét, a szövetkezetek szilárdítására tett erőfeszítéseket. Emellett figyelembe veszi a fejlődésből adódé nehézségeket is s ennek megoldását mindenekelőtt a patronázsmozgalom kiszélesedésén keresztül igyekszik segíteni. Lfeyanakkor aggodalom is mutatkozik, elsősorban a párttság egy részénél, a párt parasztpolitikájával kapcsolatban. Ez az aggodalom nem amiatt van, mintha pártunk az 1950-56 közötti időszakhoz hasonló szektás hibákat követne el. Ekkor - mint ismeretes - a Magyar Dolgozók Pártja vezetésében eluralkodott személyi kultusz egyik következménye a lenini elvek megsértése volt a parasztpolitfkában. így a parasztpolitika ekkor eltorzult, Az osztályharc szükségszerűen éleződik a szocializmus viszonyai között - elve alapján, az osztályharc olyan eszközei kerültek előtérbe, amely idegén a leninizmustól. Ennek következtében nemcsak a középparasztsággal, de a szegényparasztság jelentős részével is, különböző kérdésekben növekedett az ellentét. Az önkéntesség lenini elvének megsértéséből - melynek elvi alapja abban volt, hogy csak célként és nem célként és eszközként tekintették a szocialista tulajdon kialakítását a mezőgazdaságban - következett, hogy nem vették figyelembe, hogy a termelőszövetkezeti. mozgalom kiszélesítéséhez megérték-e a feltételek, vagy sem. Mindennek a követkoM?ÁijJgLJlQ3iL^.fflunkás-para§jzt_szöyetség szilárdulása helyett, mely a szocializmus építésének egyijL_ajgj)vMŐJörvényef annak gyengülése következett be. A páittagság egy része most azért aggódik, hogy nem jeJe iil-.e.J iberajjzmüst, olvlolenséget a ^ulá^Jdd_szembM^.lLaJfflaMÍLJÉÍMÍgjl_Mljükáinkt. .hogy most nem fordítva, jobbról lorzjtjujc d-3_ienjn.i elveket, nem jele_nj.be ez a probléma a lenini hármas jelszó feladóit? Mi a helyzet a valóságban, van-e ok az aggodalomra? Eltorziljuk-e jobbról a lenini elveket, feladjuk-e az osztály harcot? Kétségtelen én ezt nem lehet és nem is kell tagadni, hogy a között a politika között, amely révén a Szovjetunióban az egységes paraszti osztály kialakult és a mi politikánk között nem minden vonás egyezik meg, bizonyos különbség található. Ez a különbség: hogy a volt küld k, nem mint a burzsoázia falusi része, nem mint réteg, hanem mint a volt kizsákmányoló osztály egy tagja - amennyiben a falu parasztjai beleegyeznek - beléphet a tsz-be. Ismeretes, hogy Lenin a parasztság egyes rétegeinek a szerepéi a szocializmus építésében másképp határozta meg, mint Engels SA parasztkérdés Franciaországban és Németországban* eimii müvében, Lenin a konkrét történelmi körülményeket elemezve - azt az alapvető marxista módszert alkalmazva - jutott el következtetéseihez. E következtetés gyakorlati megvalósító-O C L ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j ______*__________________________________________________.___x__-________________________z .. ______________.__._____________ _
